Bár az ember félve jelent ki ilyesmit, de egyre több szakértő gondolja azt, hogy a covid története átlép a pandémiás fázisból az endémiásba, vagyis az akut világjárvány vége felé járunk, és a betegség „csak úgy” lesz jelen, mint az influenza. Bár sokan azt gondolják, hogy a világjárvány egész világunkat megváltoztatja, valójában ez szinte kizárt. A covidnál sokkal végzetesebb spanyolnáthát is egyik pillanatról a másikra felejtették el az emberek, egyszerűen kitörlődött a közemlékezetből.
Természetes módon már mindenkinek elege van a covidból, és mindenki arra kíváncsi, hogy mikor lesz vége. Nos, a járvány akkor ér véget, amikor az emberek úgy döntenek, hogy vége van. Ez az állítás nem azt jelenti, hogy hatalmunkban áll eltüntetni a vírust. Ehelyett arra világít rá, hogy a járvány vége sokkal inkább szociológiai, semmint epidemiológiai tényezőktől függ. Persze ehhez az is kell, hogy az objektív járványmutatók (legfőképpen a kórházi ápoltak és a halálos áldozatok száma) tartósan kedvezően alakuljanak. Ha ugyanis ezek meghaladják a lélektani küszöbértéket, és a lakosság számára is látványos méreteket öltenek (például úgy, hogy nem bírják a terhelést a kórházi halottasházak, ahogy az az elmúlt két évben előfordult sok helyütt), akkor az átlagember szabadságvágya sem képes legyőzni jogos aggodalmait.
• Hogyan emlékeznek (vagy nem emlékeznek) az emberek a pandémiára?
• Mi az alapvető különbség és hasonlóság a spanyolnátha és a covid között?
• Mit tudtak 1918-ban az influenza hátteréről?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
