„Sok milliárd dollár kutatásra szánt pénzt pazarolnak el használhatatlan eredmények gyártására”

Néha az az ember érzése, hogy manapság világhírű tudósok buknak le egymás után a kutatómunkájuk során elkövetett kisebb stiklikkel vagy nagyobb csalásokkal. Kérdés, hogy a tudományt tényleg átitatja a korrupció, vagy csak jobban figyelünk rájuk mostanában, mert imádjuk a botrányt és a porba hulló tekintélyeket. Interjúalanyunk, Szabó Csaba farmakológus, a svájci Fribourgi Egyetem professzora, a világ egyik legtöbbet idézett kutatója könyvet írt az orvostudományi kutatások szándékos csalások és hibák okozta megismételhetetlenségéről (és így az eredményeik haszontalanságáról). A könyv magyarul Elpazarolt orvostudomány címmel fog megjelenni szeptemberben a Corvina Kiadónál.

– Manapság sok szó esik a kutatási eredmények megismételhetetlenségéről, illetve a tudományos csalásokról. A kutatásban tényleg ilyen gyakori a visszaélés?
– Valóban gyakori és egyre gyakoribb, de azt senki nem tudja megmondani, hogy a leközölt tanulmányok hány százaléka tartalmaz tudatos visszaélést. De a szándékos csalások mellett rengeteg olyan hibát is tartalmazhatnak a szakcikkek, amelyek miatt ugyancsak lehetetlen megismételni őket – vagyis a tudomány szabályai szerint nem tekinthetők bizonyítottnak. A visszaéléseknek több szintje létezik. Az orvostudományi tanulmányok 20–40 százaléka úgynevezett bóvligyárakban készül, vagyis a kutató megrendelésére mások írnak helyette cikknek kinéző szöveget. Ezek a szövegek általában olyan csaló folyóiratokban jelennek meg, amelyek pénzért bármit leközölnek – függetlenül annak valóságtartalmától. De ezek mellett sok más olyan tanulmány is megjelenik, akár elismert folyóiratokban is, amelyekben csak kicsit változtatják meg az adatokat, képeket, vagy addig masszírozzák statisztikai módszerekkel az eredményeket, hogy azok már igazolják a várakozásokat. Mindezek miatt a leközölt élettudományi eredmények 80 százalékát nem lehet kísérletesen reprodukálni.

Erről is olvashat az interjúban:
• Könnyebb ma már lebukni a csalással, és ha igen, miért?
• Miért csalnak egyes kutatók?
• Hogy lehetne a rendszert megreformálni?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 22-ig kapható 2024/33. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!