Több száz, a kifogástalan életvitelről szóló adatlap miatt már felmondott, vagy a távozást fontolgató gyermekvédelmi szakember kereste meg a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezetét.
A Népszava Boros Ilonától, az egyesület Egyenlőség programjának vezetőjétől megtudta, hogy sokan egyénileg kérték a segítségüket, de több, szakembereket tömörítő szervezet is hozzájuk fordult. Az ügyfelek keresetleveleit szeptember közepéig kell elküldeni az illetékes munkaügyi bíróságokra, így a perek akár már a hónap végén elkezdődhetnek. A jogi eljárás nehézkes lesz, mert egy már meglévő jogszabály alapján történtek az elbocsátások. Így nehezen támadható a munkáltató, a bíróság nem mondhatja ki könnyen, hogy jogszerűtlenül jártak el a munkavállalóval. Ezért – mondta Boros Ilona – a stratégiai cél az, hogy a munkaügyi peren keresztül maga a jogszabály kerüljön az Alkotmánybíróság elé, méghozzá úgy, hogy a bíró az alaptörvénybe ütköző jogszabály miatt kérjen állásfoglalást a testülettől.
A TASZ álláspontja ugyanis az, hogy a kifogástalan életvitelt firtató adatlapon szereplő kérdések, a kapcsolódó környezettanulmány és ráadásul az, hogy mindez a dolgozóval egy háztartásban élő családtagokra is kiterjed, az Alaptörvényben rögzített magánélethez fűződő jog súlyosan sérelme.
Azzal a többször hangoztatott kormányzati érveléssel kapcsolatban, hogy ilyen típusú vizsgálat többek között a rendőrség, a katasztrófavédelem és a NAV munkatársainak is kötelező, Boros Ilona azt mondta, ezeken a területeken ezt többek között a korrupció ellenőrzésére hozták létre. A gyermekvédelemben ilyen veszély nincs, az árva, vagy egy bántalmazó családból kiemelt gyerekkel kapcsolatban a vesztegetés gyanújának semmilyen reális esélye sincs.„A jogszabály a bicskei botrány nyomán született, de a céljával teljesen ellentétes lett. Arra alkalmatlan, hogy segítse a megfelelő szakemberek kiválasztását vagy megtartását, a vizsgálat pedig semmit nem mutat abból, hogy a szakemberek miként bánnak a gyerekekkel. A jogalkotás céljával ugyanis az nem függ össze, hogy valakinek a falmászás a hobbija, vagy az evezés” – mondta a szakértő, rámutatva, hogy arra ugyanakkor tökéletes a jogszabály, hogy hogy folyamatos félelemben tartsa a dolgozókat, tudatosítsa bennük: a kormánynak esetleg nem szimpatikus cselekedeteik nem maradnak titokban.
Különösen jogsértővé teszi a jogszabályt, hogy a gyermekvédelemben dolgozóval egy háztartásban élő felnőtt, így az élettárs, vagy akár az anyós, a nagyszülő, esetleg a gimnazista, egyetemista, 18. életévet betöltött gyerek életmódját, szokásait, jövedelmét is ellenőrzik, őket is megfigyelhetik. Ha csak az egyik hozzátartozó nem egyezik ebbe bele, a gyermekvédelmi dolgozót azonnali hatállyal elbocsátják. Boros Ilona szerint ez olyan kényszerhelyzetet okoz, ami a családi kapcsolatokat is tönkreteheti.
