Nyolc év üzemszünetet követően november végén indult újra a Szeged és Szabadka között közlekedő vonatjárat. Szűk másfél órás bő negyven kilométer, hozzá temérdek egyenruhás – utazás a régi-új vasútvonalon.
Hol vagytok, magyarok? A kétségbeesett kiáltást úgy harmincpercnyi tanácstalan kóválygást követően sikoltom magamban némán, miközben épp kihátrálok a szerb fogorvosi rendelőből, ahova vasúti menetjegy vásárlásának céljából keveredtem. De ugorjunk vissza egyországnyit meg néhány órányit: Röszke felé robogunk még autóval, hogy a határt átlépve meg se álljunk Szabadkáig, és onnan, járművet váltva, vonattal térjek vissza Magyarországra. November végén nyitották újra a Szeged–Szabadka-vasútvonalat, ez adja az apropóját a kirándulásnak, illetve a menetidő, amely a légvonalban bő 40 kilométernyi távolságra majd’ másfél óra. Egyszerű küldetés, van mód nézelődni, több helyütt megtekintjük a dupla drótkerítés honi oldalát. Nyomasztó élmény, történelmi szörnyűségekbe teleportál, miközben persze nincs párhuzam, csak az érzés, amit a létesítmény látványa ébreszt.
Átjáróház – mondja kollégám, többször is járt idelent riporton, és rendre az derült ki, hogy bár a határblokád szemre erőteljes, igazából a propaganda látványos díszlete, mivel szinte senki sincs, aki őrizné. Ám arccal a vasút felé!
• Hogyan zajlik a határátkelés a vonattal?
• Milyen a másfél órás utazás?
• Mennyi idő alatt tette meg ugyanezt az utat kollégánk autóval?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/50. számában találja. Vegye meg december 21-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!