Új hadrend a régi pályán – így versenyeznek a magyar szavazatokért a Vajdaságban

Különös választást tart Szerbia: míg négy éve az ellenzéki pártok bojkottálták a voksolást, ezúttal egy részük részt vesz a vasárnapi önkormányzati választásokon. A Vajdaságba látogattunk, hogy megnézzük, hogyan versengenek a pártok a magyar szavazatokért.

Nincs könnyű helyzetben a szerb ellenzék azok után, hogy a decemberi választásokon a Szerb Haladó Párt (SNS) visszaszerezte a többségét a szkupstinában (szerb parlamentben), és a Szerb Szocialista Párttal (SPS) valamint a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) kormányt alakított. Az ellenzéki pártoknak ezúttal csak egy része csatlakozott a bojkotthoz, mások viszont úgy döntöttek, ezúttal részt vesznek a megmérettetésen. A választási bojkott nem példa nélküli Szerbia modern kori történetében: az 1990-es években a pártok többször is próbálkoztak ilyen módon megkérdőjelezni a választások legitimitását, kevés sikerrel. Négy éve aztán az általános választások előtt döntött a szerb ellenzék a bojkott mellett, ami nem csak hatalmas többséget eredményezett a parlamentben a haladóknak, az ellenzék kiszorult a helyi önkormányzatokból. Ezúttal az ellenzék legnagyobb ereje, a Szabadság és Igazság Pártja (SSP) és más, kisebb pártok döntöttek úgy, hogy nem indulnak a választásokon bizonyos városokban, mivel szerintük a kormány nem biztosított elég garanciát a választások tisztaságára. A részleges bojkott azonban sokaknak éppen lehetőséget teremt.

– Nem véletlen, hogy nem látszik a kampány. Az induláshoz szükséges aláírások összegyűjtéséhez ugyanis olyan rövid határidőt szabtak a haladók, hogy mindenki ezzel volt elfoglalva, így aztán a kampány nem is tudott igazán elkezdődni – mondja Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke, akivel Ada központjában találkozunk. A Tisza menti kisvárosban három olyan lista is indul, amely élén magyarok állnak. A jelenlegi független polgármestert, Bilicki Zoltánt a haladók és helyi szövetségeseik támogatják, rajta kívül a VMSZ és a VMDK tudott listát állítani. Csonka Áron szerint a haladók megpróbáltak visszaélni azzal a megállapodással, amit az ellenzékkel kötöttek a fantomszavazók kiiktatása érdekében. Mivel korábban számos probléma volt abból, hogy sokan a választások előtt jelentkeztek át egy másik településre, hogy ott voksolhassanak, befolyásolva ezzel az eredményt, a megállapodás értelmében most csak az szavazhat, aki legalább 11 hónappal korábban váltott lakóhelyet. Aki ennél később jelentkezett át, az most csak a régebbi lakhelyén tud szavazni. A haladók erre a megállapodásra hivatkozva azonban megpróbálták megakadályozni azoknak a listáknak a kihirdetését, amelyen olyan jelölt van, aki az elmúlt 11 hónapban költözött át valamelyik településre. Végül aztán a hatalom engedett, a kérdéses személyek nem indulhatnak ugyan, de le lehetett cserélni őket a listán, hogy azokat mégis ki lehessen hirdetni.

• Hogyan kampányol a magyar ellenzéki párt?
• Hogyan kampányolnak a magyar szavazatokért a haladók?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap június 6-ig kapható 2024/22. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plu