Ügyészség: Senki nem manipulálta a Völner-Schadl-ügy iratait, Varga Judit pletykákat osztott meg

Ügyészség: Senki nem manipulálta a Völner-Schadl-ügy iratait, Varga Judit pletykákat osztott meg

Az ügyészség sajtótájékoztatója 2024. június 20-án. (Fotó: Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az ügyészség szerint 2021. március 5. előtt egyetlen kormánytagnak sem volt tudomása korrupciós bűncselekményről, ezért nem merülhetett fel feljelentés elmaradásának tényállása – jelentette ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján Fürcht Pál főügyész, a KNYF vezetője. Kovács Katalin szóvivő előtte elmondta, a nyomozást magánfeljelentésre rendelték el, a feljelentő szerint gyanú volt arról, hogy olyan korrupciós bűncselekmény történt, amelyről a kormánynak is tudomása van. Kilenc tanút hallgattak meg. Elsőként pedig Magyar Pétert hallgatták meg arról, mire utalt Facebook-bejegyzéseiben. Magyar három állítást fogalmazott meg: Schadl Rogán embere volt, Rogánék manipulálták az iratokat, valamint tájékoztatták előzetesen arról Völner Pált, hogy nyomozás folyik az ügyben. Az, hogy Schadl Rogán embere volt, semmilyen bűncselekményi tényállásba nem illeszthető, ezért erről nem vizsgálódtak. Hivatalos személy elmulasztott feljelentést tenni? Történt-e jogellenes törlés? Völner Pál 2021 tavaszán kapott-e előzetes figyelmeztetést?

Fürcht kifejtette, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatta a nyomozást, az alapügyben ő lépett fel kezdeményezőként. Kihallgatták Magyar Pétert, aki elmondta, ismertté vált bejegyzéseiben ő a Schadl-Völner-ügyre gondolt. Magyar állítása szerint akkor szerzett az ügyről tudomást, amikor 2021 decemberében kihallgatták Völnert és Schadlt. Varga Juditot tanúként hallgatták ki, elmondása szerint neki sem volt az ügyről korábban tudomása. Tanúként hallgatták ki Gulyás Gergelyt és Rogán Antalt is. Egybehangzóan azt állították, hogy nem tudtak korábban az ügyről, így nem merülhetett fel feljelentés elmaradásának tényállása.

Csupán pletykák

Az ügyészség szerint az iratokat senki nem manipulálta, Varga Judit pedig a hangfelvételen csupán pletykákat osztott meg férjével, és ő csupán férje állításait ismerte el, azokkal nem vitatkozva. A Dettiként és Daniként megjelölt személyek a nyomozás szerint nem jártak a Központi Nyomozó Fügyészségen. Egyetlen olyan adatot sem töröltek, amely bűncselekmény bizonyításáára alkalmas lett volna, Magyar pedig nem tudott elmondásuk szerint konkrétan törölt adatokról. Olyan összehangolt, a bíróságokra is kiterjedő tevékenység lett volna szükséges az ügyészségi iratok manipulálásához, amelyre az érintett szereplőknek az ügyészség szerint nem volt lehetőségük. 

Fürcht kifejtette, egy magánbeszélgetésről van szó, amelyet akkoriban egy házaspár folytatott le, egyikük pedig azt rögzítette. Mikor készült a beszélgetés? Magyar tanúként azt mondta, 2023 januárjában történt ez. Varga megerősítette, hogy akkoriban, de magára a beszélgetésre nem emlékezett. Akkor még házastársak voltak, de már elhatározták, válni fognak. Varga szerint férje nagyon érdeklődött a közélet iránt, és ekkoriban többször próbált pletykákat visszamondatni vele. Fürcht a beszélgetést kicsit szürreálisnak nevezte, mert abban jelenidőben volt arról szó, Varga embere menjen be, és nézze meg, mi van az iratokban. A KNYF 2022 októberében nyújtotta be a vádiratot, tehát már a beszélgetést megelőzően az iratok a Fővárosi Törvényszéken voltak. Az utóbbi 2022 novemberében már megtartotta első ülését, ennek a kényszerintézkedés meghosszabbítása volt a tárgya. Fürcht szerint tehát 2023 januárjában az iratok már régen a törvényszéken voltak, a vádlottak és a védők is megkapták a vád alapjául szolgáló összes iratot. Fürcht el sem tudja képzelni, hogy a biztonsági őrökön bárki is keresztüljutott volna, ha besétál a KNYF-hez, hogy kihúzzon onnan elemeket a nyomozati iratokból. 

De mi van akkor, ha Rogán vagy az emberei valóban bemehettek, hogyan lehet ezt kinyomozni? Fürcht szerint úgy: meg kell nézni, hogy a beszélgetésben elhangzik-e bármi arról, hogy az információkat akár Varga, akár Magyar olyan személytől tudták, aki tisztában volt belsős ügyészségi információkkal. Viszont a beszélgetésen semmi nem hangzott el, ami ezt támasztotta volna alá.

Magyar a vallomásában arról beszélt, kihúzatták a terhelő dolgokat, viszont a beszélgetésben az szerepel: nem Rogán Antal embereit húzatták ki, hiszen Detti járt állítólag benn az ügyészségen. Ő pedig az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott. Fürcht szerint itt már a nyomozásnak véget kellett volna érnie, mert Varga Judit kijelentette, csupán pletykákat ismételt el. De olyan súlyos állításokról van szó Fürcht kijelentése szerint, hogy tovább kellett nyomozniuk. Megnézték a nyomozati iratokat, nagyjából 17 ezer oldalt. Ezeket összehasonlították az elhangzottakkal, és nem találták semmi nyomát olyan manipulációnak, amely bizonyítékok törlésére irányult volna. 

Nem közpréda

A Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetést olyan személy kezdeményezte, akire a bírói engedély nem terjedt ki, ezért az, hogy ezt az anyagot bevonták az ügybe, pont nem azt jelenti, hogy Rogán Antal nevét az ügyészség fél kimondani is. Ha Rogán valóban ígért volna a befolyására alapozva koncessziós eljárást, annak nyoma kellett volna maradjon. A KNYF arra jutott, mint a sajtó: nem történt bűncselekmény, nem volt olyan koncessziós eljárás, ami a vállalkozó cégére lett volna kiszabva. – Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az ügyészség olyan hülye lenne, hogy az Ádámmal, Tónival és Barbarával kapcsolatos beszélgetést az ügyészség kiadja az ügyben, hogy aztán utólag Rogán neve mégis ki legyen húzva belőle? – tette fel a kérdést Fürcht Pál. Attól, hogy valaki lehallgatását elrendeli a bíróság, nem válik Fürcht szerint közprédává, tehát nem lesz az élete minden egyes eleme szigorú vizsgálat tárgya. Nem az a cél, hogy az ügyészség lejárassa az embert, pláne nem olyat, akire a bírói engedély nem terjed ki. Ha nem szolgál bizonyítékul, ilyen iratot nem lehet felszámolni. 

Ha valaki mindenféle szexuális tartalmakat tölt fel magáról az internetre, akkor, amennyiben ezek nem tartoznak a bizonyításhoz, senkinek semmi köze hozzájuk – Fürcht félórával a sajtótájékoztató megkezdése után már ilyen fejtegetésekbe bonyolódott. Azt igyekezett ezzel érzékeltetni, hogy ami nem tartozik a bizonyításhoz, azt nem kapja meg semelyik vádlottárs, semelyik védő, és ez az eljárás nem lesz innentől törvénysértő. 

Völner neve nem merült fel 2021 tavaszán

A KNYF szerint az előkészítő eljárást 2021. március 5-én a Nemzeti Védelmi Szolgálat rendeltel el a nyomozást, majd tájékoztatta erről a Központi Nyomozó Főügyészséget. Akkor még Völner Pál neve fel sem merült, csak az, hogy Schadl György és társa valamilyen NAV-os ügyet próbálnak befolyásolni. Az ügyészségre megküldött iratok Völner Pálra vonatkozólag semmilyen iratot nem tartalmaztak, az ügyészség pedig ekkor még nem járt el az ügyben. Völnerrel szemben sem hallgattak meg el lehallgatást. Így kizárhatónak tartható, hogy az ügyészség vagy a legfőbb ügyész figyelmeztette volna Völner Pált a dologról. Akkoriban még csak azt fedezték fel, hogy Schadl és Völner szoros kapcsolatot ápol, ez viszont bűncselekmény gyanúját még nem vetette fel. Az előkészítő eljárás iratai alapján az ügyészség 2021 szeptemberében jutott arra, hogy Völner ügyében is fennállhat bűncselekmény tényállása, ezért kezdeményezték vele szemben is az eljárást. Völnert 2021 októberében hallgatták ki. A rendelkezésre álló iratok szerint Völner és Schadl sem semmisített meg addig semmilyen bizonyítékot, tehát nem utal semmi arra, hogy Völnert már tavasszal figyelmeztették volna. 

Rogán Antal 2021. november 2-án hívta fel telefonon Völner Pált, harminc másodpercet beszéltek, majd aznap járt Völner a Miniszterelnöki Kabinetirodában. Ezen a napon Rogán Antal nem tudhatott arról, hogy a KNYF másnap rejtett figyelést fog elrendelni, ezért arra nem figyelmeztethette Völnert. Rogán miniszteri értekezletet tartott aztán, és tisztában lehetett azzal, hogy Völner az értekezleten nem fog részt venni, mert máshol kell akkor lennie. A vártnál több bizonyítékot sikerült végül lefoglalni, Schadl például a Dubajba szóló jegyeket jóval 2021. november 2. előtt vásárolta meg, tehát kizárható volt, hogy szökési szándékkal tette. 

Amennyiben a kormány tagja tudomást szerzett volna előzetesen a nyomozásról, ésszerű lett volna Völner felettesét, Varga Juditot is tájékoztatni arról, ezt viszont Magyar is kizárta. 

Nem fordul le a nyomozó egy kapualjba

A 444 arra volt kíváncsi, Varga a tanúvallomásában mivel magyarázta a kijelentését: már tavasszal szóltak Völner Pálnak. Fürcht szerint Varga azt állította, pletykákat mondott vissza. Nem az ügyészség folytatott nyomozást 2021 tavaszán, hanem a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Nyáron, július környékén merült fel először Völner Pál neve az ügyészségen egy beszámolóban. Nem merült fel olyasmi, hogy valaki bűnös szándékkal szólt Völner Pálnak. Az pedig, hogy ezek után nem maradtak el a pénzátadások, arra enged következtetni Fürcht szerint, hogy nem történt erre vonatkozó figyelmeztetés márciusban. Megkeresték a Nemzeti Védelmi Szolgálatot is arra vonatkozólag, figyelmeztették-e Völnert, de nemleges választ kaptak. Arra vonatkozólag, szóltak-e neki, két ember tudna beszélni: Völner és az, aki őt figyelmeztette. Völnert viszont a hangfelvétel ügyében nem lehetett tanúként kihallgatni. 

A rejtett megfigyelés nem úgy történik, hogy a nyomozó megy a megfigyelt személy után, amikor pedig az megfordul, a nyomozó lefordul egy kapualjba – ezt a szórakoztató megállapítást is Fürcht Pál tette a nyomozás folyamatára vonatkozólag. 

Személyes adattal való visszaélés bűncselekménye nem merült fel a hangfelvétellel kapcsolatban. Nem minden jogellenes cselekmény jelent bűncselekményr Fürcht szerint. Az, hogy adatvédelmi visszaélés történt-e, nem a nyomozás tárgya. Mindezt arra vonatkozólag mondták, jogellenes lehetett-e, hogy Magyar rögzítette a beszélgetést.

Magyar Péter csütörtöki bejegyzése is szóba került kérdésként a sajtótájékoztatón, és hogy a politikus azt állította, az 50-es éveket idézi a sajtótájékoztató. Fürcht magánvéleményeként kifejtette: mutassanak az ötvenes évekből egy olyan sajtótájékoztatót, amely a mostanihoz hasonló, ilyen súlyú ügyről ennyire részletesen szól.

Otthon senkinek nincs igazmondási kötelezettsége, jelentette ki Fürcht arra vonatkozólag, lehet-e realitása annak, hogy Varga a hangfelvételen csupán pletykákat mondott vissza. Az sem igaz például Fürcht szerint, hogy a szóban forgó Detti kihúzatta volna magát. 

Hogyan érthette Varga Judit, hogy Polt nem ura a helyzetnek?

Rákérdeztünk arra, mire érthette Varga Judit, hogy Polt Péter az ügyészségen belül nem ura a helyzetnek. Fürcht elmondása szerint készült a kérdésre. Szó szerint felolvasta, Varga mit mondott tanúként: nem tudja, miért mondta ezt. Magyar Péter rendszeresen Polt Péterről érdeklődött nála, láthatóan nem volt jó véleménye Poltról, Varga pedig ráhagyta a dolgokat. Varga nem tudja, abban az érzelmi állapotában miért mondta, hogy Polt nem ura a helyzetnek. Így arra sem adhatott választ, mi lett volna, ha Polt mégis ura a helyzetnek. 

Az, hogy Polt Péterben Európa legfőbb ügyészei bíznak, egy szakmai állásfoglalás, az pedig, hogy „Polt Péter mondjon le”, egy politikai vélemény, hangzott el a sajtótájékoztatón Fürcht részéről.  

Polt Pétert egyébként nem hallgatták ki az ügyben, mert nem lett volna miért Fürcht szerint. Polt szerinte nem tudhatott az ügyről, tanúként pedig azt lehet kihallgatni, akinek a bizonyítandó tényről tudomása van. Poltnak ezek szerint nem lehetett 2021 tavaszán tudomása arról, hogy a rendőrség bűnfelderítési szerve folytat egy nyomozást. De nem arról van szó, hogy már akkor tudtak arról, hogy valaki bűncselekményt követ el, épp ezt akarták kideríteni.

Varga Judit konteózik, és volt az ügyészségen, akit egy órára engedtek haza zuhanyozni

A Népszava kíváncsi volt arra, mit gondolnak arról, hogy a volt igazságügyi miniszter ilyen hangnemben fogalmaz ügyészségi munkáról, folyamatokról. Fürcht erre válaszul Hararira és a konteóelméletre hivatkozott. Elmondása szerint Varga nem büntetőjogász, így nem is tudhatja, hogy ez nem úgy zajlik: egy lelkes ügyész úgy dönt, hogy kihagy valamit a nyomozati iratból. Ez egy csapatmunka elmondása szerint, és nincs olyan, hogy a bizonyítékok elkezdenek gyűlni. Fürcht elmondása szerint erre mindig ugrik: a bizonyítékok nem csak úgy maguktól gyűlnek, hanem azokat az ügyészségen gyűjtik. Fürcht szerint ez egy laikus összeesküvés-elmélete szokott lenni, hogy az ügyészségen csak úgy gyűlnek a bizonyítékok, ezzel szemben komoly munkát folytatnak. Polt Péter valóban nem ura az ügyészségnek, a törvények az urai az ügyészségnek. Megvádoltak államtitkárokat, helyettes államtitkárokat, fogalmazott Fürcht Pál. Elmondása szerint nagyon büszke az emberekre, akikkel dolgozik. Amikor kiderült, hogy Schadl Dubajba készül, akkor elhatározták, hogy fokozottabb munkára kapcsolnak, és nem nyolcórákat dolgoztak ekkor. Sőt, volt olyan kolléga, aki hálát adott azért, hogy egy órára hazengedték zuhanyozni. Fürcht szerint viszont inkább ő lehet hálás az érintett munkatársnak.

A hangfelvétel kapcsán Fürcht úgy fogalmazott tovább: Magyar a tanúvallomások szerint folyamatosan azzal fenyegette a feleségét, hogy rajta keresztül fogja megbuktatni a kormányt. Varga pedig már ráhagyta a dolgokat, mindent elismert, amit kérdezett tőle. Fürcht szerint elképesztő munka lenne mindenhova bemenni, és a 17 ezer oldalas nyomozati iratból kihúzogatni mindent, továbbá ezen felül az ügyészek tudatát is módosítani kellene. El tudja valaki képzelni, hogy nem égett bele a bírók agyába a szóban forgó nyomozati információ? El kéne menni szerinte további huszonkét vádlotthoz, továbbá a Bűnjelkezelő Kamarán fel kell törni pluszban egy páncélszekrényt. Fürcht elmondása szerint ő inkább lemondana, minthogy ilyen elképesztő munkát magára vállaljon.

Mi történt előzőleg?

A Központi Nyomozó Főügyészség több hónap után szólalt meg a hangfelvételről, melyen Varga Judit hallható, és melyet az egykori igazságügyi miniszter volt férje, Magyar Péter rögzített és hozott nyilvánosságra. A bő egyperces felvételen egy több mint egyéves otthoni beszélgetés hallható az azóta politikussá avanzsált Magyar és volt felesége között. Varga Judit férje érdeklődésére beszél azon arról, hogy a Völner-Schadl-ügyben szerinte Polt Péter legfőbb ügyész nem ura a helyzetnek, Rogán Antal bizonyos emberei pedig bemehettek az ügyészségre, hogy manipulálni próbálják az iratokat, papírokat kivéve onnan. Rogán Antal nemrég a 444-nek azt mondta, Varga Judit neki azzal magyarázta a dolgot: annyira szabadulni akart a szituációból, hogy azt mondta, amit szerinte a volt férje hallani akart. Rogán sokadjára is visszautasította, hogy manipulálta volna a nyomozati anyagokat, szerinte és számos kormánypárti megszólaló szerint ez nem is lenne lehetséges. Korábban az ügyészség is azt állította, hogy hasonló manipuláció nem elképzelhető.