Tényleg beköszönt a vályogreneszánsz?

A kortárs építészet és a környezettudatos építőipar már felfedezte a földben rejlő lehetőségeket, a szakemberhiány és az előítéletek azonban egyelőre nehezítik a vályogtechnológiák terjedését. A fenntartható építési módok Nyugat-Európában már reneszánszukat élik – egyebek között létezik vályogpanel-technológia és 3D-s nyomtatású ház is –, miközben hazánkban a vályog még mindig a szegénység szinonimája.

Óvatos becslések szerint is legalább félmillió vályogház áll ma Magyarországon, azaz kijelenthető, hogy hazánk vályogház-nagyhatalom. Ami – legalábbis jelenleg – kevés pozitív üzenettel bír: a vályog szó hallatán a legtöbb embernek a szegénység, dohos, vizes falak, rossz lakhatási körülmények jutnak eszébe. Sajnos nem alaptalanul, hiszen az iparosított technológiák térnyerésével, a hatvanas–hetvenes évektől kezdve szakszerűtlenül újították fel a régi parasztházakat, vagy karbantartás hiányában váltak rossz állapotúvá, ennek következtében pedig a szegénység szinonimájává.

• Milyen előnyei vannak a vályogházaknak?
• Európában mikkel próbálkoznak?
• Mi gátolja itthon még mindig az elterjedését?

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 26-án megjelent, 2022/35. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!