A török politikai életet is felforgathatja a földrengés

Hatalmas erejű földrengés rázta meg hétfőn hajnalban Törökországot és Szíriát, és több utórengés is követte a két országban. Óriási volt a pusztítás: több ezer épület dőlt össze, lapzártánkkor a halálos áldozatok száma már meghaladta a tizenegyezret is. A Richter-skála szerinti 7,8-as magnitúdójú földmozgás Törökország legpusztítóbb katasztrófája 1999 óta, amikor Izmit térségében 17 ezren haltak meg. 1939-ben pedig 32 ezer ember halálát okozta a földindulás Erzincan tartományban. A mostani tragédia hírére a világ vezetői sorra ajánlották fel segítségüket, és mentőcsapatokat küldtek Törökországba. A Nyugattal szemben kritikus török elnök, Recep Tayyip Erdogan most még a vele rivális Izrael és Görögország segítségét is örömmel fogadta, amiből nem csak az látszik, hogy óriási a baj, hanem hogy a török vezetésnek most azonnal eredményeket kell felmutatnia.

Erdoganék bizonyosan jól emlékeznek az említett 1999-es izmiti földrengésre. Annak idején éppen az segítette Erdogan Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) felemelkedését, hogy az akkori kormánykoalíció rendkívül esetlenül viselkedett a tragédia után. Akkor a hatóságok lassú reakciója rendkívül felháborította a török közvéleményt, de a hadsereg renoméjának sem tett jót, hogy először a saját embereiket próbálták menteni ahelyett, hogy a lakosság segítségére siettek volna. Abdullah Gül, az AKP jelöltje így 2000-ben toronymagasan, a szavazatok 80 százalékának megszerzésével nyerte meg az elnökválasztást, majd két évvel később Erdogan pártja lett a legerősebb csoport a törvényhozásban.

• Hogyan vált az 1999-es izmiti földrengés politikaformáló erővé?
• Miért van bajban Erdogan?
• Hogyan hat a földrengés a szíriai viszonyokra?

A teljes cikket a Magyar Hang február 10-én megjelent, 2023/6. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!