Oltáshonosítás, a nyár új slágerszava?

Oltáshonosítás, a nyár új slágerszava?

Védettségi igazolvány (Fotó: Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem csak mérhetetlen emberi szenvedést és sok gazdasági bajt hozott a világjárvány, de egy csomó új szót is. Mi, magyarok megtanultuk például, mi a nyunyóka, a vakcinairigység és a karanténkovász. Az idei nyár slágerszava – főleg ha hazalátogatnak a külföldön dolgozó magyarok – minden bizonnyal az oltáshonosítás lesz. Már most emberek ezrei szembesülnek azzal, hogy hiába vették fel mindkét oltást külföldön, és szereztek védettséget, Magyarországon a sárga-zöld plasztiklap híján nem ülhetnek be egy étterembe, mehetnek fürdőbe, moziba, szállodába, színházba vagy meccsre, és a sor nagyon hosszan folytatható. Nem hivatalos információ, de biztos helyről jött: „a jogalkotó nem gondolt arra az eshetőségre”, hogy külföldön is oltanak embereket.

A kormány hétfő este módosította a kormányrendelet, és ugyan most lett volna lehetősége kiköszörülni a csorbát, inkább a saját hibáját-figyelmetlenségét korrigálta, hogy ne lehessen felelősségre vonni a mulasztásáért. A védettségi igazolásokról szóló rendelet ugyanis eddig így szólt: a plasztiklap „az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált Covid–19-oltóanyaggal történt védőoltás tényét” igazolja. Magyarán elviekben bárki kérhette, akit az Unióban oltottak be, de a gyakorlat szerint csak annak adtak, aki itthon kapta meg az oltásokat. A módosítás következtében május 13-ától lép életbe az új szöveg: az igazolvány a „Magyarország területén történt védőoltást” igazolja. Tehát hiába kapott valaki külföldön oltásokat, itthon nem kérhet plasztiklapot. Az pedig, hogy elismerik-e az oltásait, kétoldalú megállapodások függvénye. Eddig négy országgal, köztük a Bahreini Királysággal sikerült erről megállapodni – hogy miért pont velük, rejtély.

A jó kormányzást onnan lehet felismerni, hogy mire egy állampolgárnál jelentkezik egy probléma, az államgépezet kész rá a megoldással. Nem azért, mert a hatalom szuperhős képességekkel rendelkezik és a jövőbe lát, hanem egészen prózai okokból: pontos adatai vannak, szakértők hada segíti a döntéseit, rálát a folyamatokra, és így időben meg tudja hozni a megfelelő lépéseket.

Amikor egy kormány megvárja, hogy egy probléma hatalmasra duzzadjon, és aztán sebbel-lobbal megpróbálja azt jól-rosszul orvosolni, azt nem kormányzásnak hívják, hanem tűzoltásnak. A kapkodás ráadásul megtöbbszörözi a hibalehetőséget, és káoszhoz vezet – erről a múlt pénteken kaptunk egy látványos bizonyítékot, amikor tömegek rohamozták meg a kórházakat a vágyott vakcináért.

Úgy tűnik, hiába a sok ki nem kényszerített hiba, a megfelelő tanulságokat nem sikerült levonni belőlük.