A karibi szigeten február óta kaotikus állapotok uralkodnak. A kormány összeomlott, a hatalom fegyveres bandák kezébe került.
BR
Újabb hat évre kaphat államfői megbízást Vlagyimir Putyin, akinek nincs igazi kihívója az elnökválasztáson. A voksolás vasárnapig tart.
Már hozzászokhattunk, hogy a külgazdaság terén új régiók felé nyit a kormány. Legutóbb azonban egy olyan országban kötött szerződéseket Magyarország, illetve magyar vállalatok, ami még a (h)unortodoxiához szokottak számára is meglepő.
A bizottsági elnök közölte, Európa még több támogatással, pénzzel és fegyverrel fogja segíteni Ukrajnát.
Azt még továbbra sem tudják, hogy kinek lehetne átadni a hatalmat a Gázai övezetben. Ami a politikai helyzetet illeti, egyre inkább az látszik, az Orbán Viktorral jó viszont ápoló, nagy túlélő izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu nem fogja kihúzni a következő választásokig.
Egy nappal korábban az özvegy, Julia Navalnaja beszédénél maradtak távol a kormánypárti képviselők.
Lassan csoda lenne, ha nem az ingatlanmágnást indítanák újra elnökjelöltnek a republikánusok.
Mi a baj az EU közös agrárpolitikájával? Tényleg rossz minőségű és génmódosított az ukrán gabona? Hogy néz ki egy átlagos családi gazdaság Magyarországon, kik foglalkoznak mezőgazdasággal és mit termelnek? Merre torzul a magyar agrártermelés? Ezekről, és még megannyi, az uniós és magyar agráriumot érintő kérdésről beszélgettünk Raskó György agrárközgazdásszal.
Egy „plusz” választás egy „plusz” vitafórumot jelent a magyar közélet kérdéseinek, amely ráadásul az államfő személyének kiemelkedő fontossága miatt alkalmas lenne arra, hogy visszaállítsuk és megerősítsük az érvekre és az ellenfél tiszteletére épülő politikai vitakultúrát hazánkban.
Mi lesz, ha francia elnök lesz a nemzeti jobb vezéréből? Erről, illetve a közelgő EP-választásról, a vitákat kiváltó új migrációs törvénycsomagról és a sok indulatot gerjesztő gazdatüntetésekről is beszélgettünk külpolitikai podcastunk legújabb adásában.
A magyar kormányfő is megszavazta az 50 milliárd eurós segélycsomagot.
A döntés oka, hogy az ENSZ-szervezet jelezte, több munkatársát is elbocsátotta, mert azt állították róluk, részt vettek a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász Izrael ellen 2023. október 7-én végrehajtott célzott támadássorozatában.