Tél végére az elmúlt 20 év legkisebb hómennyisége halmozódott fel a Duna vízgyűjtőjén.
A beregi tájba 500 ezer köbméter vizet juttattak a Tiszából, hogy maradjon belőle a száraz időszakokra is.
Ma még van rá esély, hogy gravitációs úton eljuttassuk a vizeket az árterek jelentős részére, és enyhítsünk a szárazodáson, de ha nem lépünk időben, később sokkal nehezebb dolgunk lesz.
Az idő ellenünk dolgozik: már ma is vannak olyan területek, amelyeken katasztrofális mértékeket öltött a kiszáradás, de ha nem teszünk semmit, néhány évtized múlva fű sem terem ott, ahol hajdanán pontyikrák milliárdjait ringatta a víz.
Mi a baj a magyar mezőgazdasággal, és hogyan lehetne változtatni a rendszeren – erre keresték a választ a Karátson Gábor Kör keddi vitaestjének szakértői.
A tavaly tavasszal bevezetett korlátozások rövidtávon csökkentették a környezetre nehezedő nyomást, a gazdaság újraindulása azonban szinte azonnal semmissé tette az eredményeket.
A bolygó számára nincs vakcina – figyelmeztetett tavaly decemberben António Guterres ENSZ-főtitkár. A járvány miatti korlátozások ellenére folytatódott a környezet pusztítása.
Egy tavalyi felmérés a világ 138 országát rangsorolta a várható aszályok kockázata szerint, hazánk a vizsgált országok közül a 16. helyen áll, holtversenyben Pakisztánnal és Tunéziával.