Ugyan nyíltan nem mondták ki, de azért utalgattak rá, hogy az sem kizárt, ez a hely lehetett Romulus feltételezett nyughelye.
Tudomány
Alig tudunk valamit az 5,5 millió fajról, miközben azonnali cselekvésre lenne szükség.
Hiába kérték őket, nem finanszírozzák tovább a kiemelt fontosságú adatbázist, így a kutatni vágyóknak saját zsebükből kell fizetni a hozzáférésért.
Csökkenthető a szeretteiket gyászolók szívrohami kockázata; új eljárást dolgoztak ki a sérült DNS-láncok helyrehozására; a globális kereskedelmi háború veszélyezteti az energiabiztonságot – e heti tudományos lapszemlénk.
Az egyik feltételezés az, hogy sokkal aktívabb a velük született immunválasz.
Heves indulatokat keltenek napjainkban azok a tudománynépszerűsítő könyvek, amelyek egyre határozottabban állítják, hogy az univerzumunk a semmiből jött létre. Orosz Lászlóval beszélgettünk.
A 2010-es években sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, és az adatok szerint a valaha mért tíz legmelegebb év közül nyolc az előző évtizedben volt, és úgy tűnik, a felmelegedés folyamatos lesz.
Újabb remény a HIV ellen; meglehet az álomkór ellenszere, még mindig sok a kérdőjel Amerika benépesítése körül – e heti tudományos lapszemlénk.
Az erdőtüzeket szeretjük a természeti katasztrófa és a vis maior kategóriába sorolni, pedig gyakran miattunk keletkezik a tűz – mondja Nagy Dániel erdőtűzszakértő. Interjú!
Özönesők, árvizek, pusztító viharok, a jégtakaró olvadása, aszály, hőhullám, erdőtűz – ezek a jelenségek már a mindennapok részei. Interjú Bartholy Judit klímakutatóval.
E heti tudományos lapszemlénk: áttörés az ólommentesítésben; vita az arcfelismerők használatáról és egy háromezer éves rejtély is megoldódni látszik.
A kolumbiai drogbáró egykori állatai annyira elszaporodtak, hogy végzetes hatással vannak a vizek élővilágára.
E heti tudományos lapszemlénk: az EU érdeke a személyes digitális adatok védelme; a Google vezére szerint törvényileg kellene szabályozni a mesterséges intelligencia fejlesztését; „Holdporból” állít elő oxigént az Európai Űrhivatal.
A tudósok ismét előrébb állították a „végítélet órájának” mutatóját. Még a legsúlyosabb hidegháborús válság idején sem jártunk ilyen közel az éjfélhez.
Vajon egy gladiátornak vagy egy császárnak volt nagyobb esélye az ókori Rómában az erőszakos halálra? A válasz meglepő!