Az utóbbi hónapokban geopolitikai válság főszereplőjévé lépett elő a Vuhani Virológiai Laboratórium. A világon még mindig számos ország és tudós gyanakszik arra, hogy az itteni intézmény nem elég biztonságos, és valójában innen származhat az új koronavírus.
Ezzel kapcsolatban újból megszólalt a vuhani víruslabor igazgatója – írja a South China Morning Post hongkongi lap. Vang Jen-ji a kínai állami televíziónak elmondta, „merő kitaláció”, hogy a kórokozó tőlük szabadult volna ki, és fertőzte volna végig a világot. Mint hangsúlyozta, ők is csak tavaly december 30-án kapták meg az új, akkor még ismeretlen, tüdőgyulladást okozó vírus első mintáit. Január 2-án derült ki számukra, hogy koronavírusról van szó, miután tesztelték ezeket, majd január 11-én értesítették az Egészségügyi Világszervezetet (WHO).
„Korábban semmilyen ismerettel nem rendelkeztünk róla, soha nem találkoztunk vele, nem kutattuk és nem is tároltuk a vírust. Valójában, mindenki máshoz hasonlóan azt sem tudtuk, hogy létezik. Hogyan szivárgott volna ki a laboratóriumunkból, ha soha nem is volt itt?” – tette fel a kérdést az igazgató a CGTN állami televíziónak. Még azt is hozzátette, hogy az intézmény nem izolálta illetve nem tanulmányozta a RaTG-13 elnevezésű, denevérből származó koronavírust, amelynek génszerkezete 96,2 százalékos egyezést mutat a mostani járványt kirobbantó SARS-CoV-2-vel.
Korábban Donald Trump amerikai elnök és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter többször nyilatkozták: bizonyítékok vannak arra, hogy a vírus egy vuhani laborból ered. E spekulációk részben a Nature tudományos folyóiratban 2018 áprilisában megjelent cikken alapulnak, amely arról szólt, hogy kínai kutatók új, denevérektől származó koronavírust fedeztek fel. Idén februárban újabb cikk jelent meg a szaklapban, amely szintén denevérektől származó koronavírusról számolt be, és ez 96,2 százalékos egyezést mutatott a mostani vírussal. Vang most tisztázta: a 2018-as cikkben említett kórokozó nem azonos a SARS-CoV-2-vel. Ezt Sads-nak nevezték el, malacoknál okozott hasmenést illetve halált, és csak 50 százalékos egyezést mutatott az új koronavírussal.
Ami az RaTG-13 elnevezésű vírust illeti, ott valóban fennáll a 96,2 százalékos egyezés, de ez csak a laikusok szemében tűnik szinte azonosnak, természetes környezetben rengeteg időt vesz igénybe az, hogy egy vírus magától úgy fejlődjön és mutálódjon, hogy SARS-CoV-2 legyen belőle. Egyébként sem volt ebből élő vírus náluk – tette hozzá.
Megerősítette hogy a labor valóban dolgozott illetve dolgozik denevérekből izolált vírustörzseken, amire a csaknem két évtizede, 2003 környékén pusztító Sars-járvány ösztönözte őket. Ám ezen törzsek közül a legnagyobb egyezés is csak 79,8 százalékos, az új típusú koronavírussal összehasonlítva.
Szerinte továbbra is azon a nyomvonalon kell haladni, hogy denevérből származik és valamely más, vadon élő állat közvetítésével ugrott át emberre a vírus, ez ügyben tudományos megközelítést kell alkalmazni. Ezzel arra célzott, hogy az utóbbi hetekben felerősödtek a Kínát vádoló hangok, pedig valójában Trump csak az újraválasztási esélyeit szeretné növelni azzal, hogy Pekingre hárítja a felelősséget a járvány elszabadulásáért. Ugyanakkor világszerte már több mint 5,3 millióan fertőzödtek meg, és több mint 342 ezren haltak meg, így nem csoda, ha számos kormány követeli, hogy vizsgálják meg vírus eredetét.
Ezzel kapcsolatban újabb érdekes megállapításokkal rukkolt elő Nikolai Petrovsky vakcinakutató, aki egy ausztrál kutatócsoportot vezet, és már a jövő hónapban embereken végzett kísérletekkel folytatják az oltóanyag-fejlesztést. A dél-ausztráliai Adelaide városában található Flinders Egyetem orvosprofesszora úgy találta, hogy az új koronavírus az első naptól kezdve kivételesen könnyen fertőzi meg az embereket, és nem tűnik egy tipikus, zoonótikus, állatról emberre terjedő fertőzésnek. Elképzelhető, hogy a természet különös összjátéka folytán következett ez be, de szerinte nem lehet kizárni a laboratóriumi, mesterséges eredetet sem.
Mint a The Mail on Sunday lapnak elmondta, az állatról emberre terjedő vírusoknak általában erősödni, fejlődni, változni kell ahhoz, hogy az emberhez alkalmazkodjanak, de – valamilyen megmagyarázhatatlan okból – az új koronavírusnak felbukkanása pillanatától nem volt szüksége ilyen fejlődésre, tökéletesen adaptálódott az emberhez. A koronavírus proteintüskéken keresztül kapcsolódik az emberi sejtekhez. Egy, a Cornell egyetem honlapján közölt tanulmány szerint – amelyet még nem hagytak jóvá – a SARS-CoV-2 sokkal könnyebben kapcsolódik az emberi sejtekhez, mint a vizsgálatba bevont, 12 különböző állati sejthez. Ezt a kutatók eléggé szokatlannak találták.
Petrovsky szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy hasonló koronavírusokat tanulmányoztak Vuhanban, ahonnan a járvány indult. Szerinte egyelőre nem lehet teljes mértékben kizárni, hogy a laborból szabadult ki a vírus, ezért mindenképpen vizsgálni kell ezt a lehetőséget. „Ez kellemetlen következményekkel járhat a tudóstársadalom és a politikusok számára is, de csak azért, mert a válasz problémákat okozhat, nem futhatunk el előle” – vélekedett. Korábban Richard Ebright amerikai molekuláris biológus is lehetségesnek tartotta, hogy valahogy kiszabadult a vírus a magas biztonsági fokozatú vuhani laborból.
Ám ha mégis természetes úton fejlődött ki a vírus, annak is komoly következményei lehetnek, hiszen akkor a jövőben számolni kell a hasonló, akár még pusztítóbb járványok lehetőségével. Ezért is fontos a vírus eredetének kutatása, ez nem lehet pusztán politikai játszma tárgya – vélik a kutatók.
Vasárnap egyébként békülékenyebb húrokat pengetett Vang Ji kínai külügyminiszter, aki sajtótájékoztatóján kijelentette: Kínának és az Egyesült Államoknak el kell kerülnie egy újabb hidegháborút. Mint hangsúlyozta, az együttműködésen mindkét ország nyer, a konfrontáción viszont veszít.
Kínában egyébként már szinte teljesen elült a járvány, vasárnap csak három új esetet regisztráltak, és mindössze 79 embert kezeltek a Covid-19 betegséggel. Vuhanban most rekordidő, 10 nap alatt tesztelik a teljes, 11 milliós lakosságot a kínai hatóságok. Csak pénteken majdnem 1,5 millió tesztet végeztek el.
