„Észak-Amerikában és Nyugat-Európában ma már abszolút mindennapos a sebészeti robot használata”

„Észak-Amerikában és Nyugat-Európában ma már abszolút mindennapos a sebészeti robot használata”

Da Vinci robottal műtenek az amerikai haditengerészet egyik kórházhajóján (Fotó: Kelsey L.
Adams/US Navy)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Lapunk október 18-i számában írtunk az autonóm működésre képes sebészrobotok esetleges eljöveteléről annak kapcsán, hogy Kolumbiában végrehajtották az első, emberi beavatkozás nélkül végzett fogászati műtétet. A témát folytatva kérdeztük a Németországban élő Lőrincz Balázs Bendegúz professzort, a frankfurti Agaplesion Bethanien és Markus Kórházak Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatóját, a robotsebészet egyik leghíresebb európai szakértőjét a sebészrobotok jelenlegi képességeiről.

– Minden segíti leginkább a sebész munkáját a robot?
– A robot használatával kevesebb járulékos károsodással érhetjük el ugyanazt az onkológiai eredményt, amit egy hagyományos, nyitott, illetve laparoszkópos vagy lézersebészeti műtéti eljárással elérhetnénk. A robotasszisztált sebészet a következő fejlettségi szintet jelenti, a laparoszkópia és a lézersebészet, vagyis a hagyományos minimálisan invazív sebészeti módszerek után. A robotikus műszerek ugyanis nem csupán egyenesen, előre tudnak manipulálni illetve metszeni, hanem egy rendkívül mozgékony, magas szabadságfokú csuklóízülettel oldalra illetve hátrafelé is.

– Mit tud megcsinálni a robottal, amire robot nélkül nem lenne képes?
– Például el tudjuk végezni ugyanazt az onkológiai műtétet a has felnyitása nélkül, illetve szájon keresztül, azonos biztonsággal, de jobb funkcionális eredménnyel, rövidebb idő alatt. Ezeket az operációkat egyébként csak a has, illetve a nyak felnyitása mellett, rosszabb funkcionális eredménnyel és lassabban lehetne elvégezni.

– Kimutatható-e, hogy a robotasszisztált műtétek sikeresebbek?
– Funkcionális előny mutatható ki, azonos onkológiai eredmény mellett. Például az urológiában a robottal végzett radikális prosztataműtétek után ritkábban fordul elő inkontinencia, illetve impotencia. A fej-nyak sebészetben pedig a robotasszisztált garat- és gégeműtétek után jobb a nyelési és a beszédfunkció. Általában véve gyorsabb a felépülés és kisebb a vérveszteség. Onkológiai előnyt nem lehet kimutatni, de nem is ez a cél, hiszen egy nyitott műtét során is maradéktalanul el lehet távolítani az eleve operálhatónak ítélt daganatokat, csak a funkcionális károsodás nagyobb. Ez utóbbit lehet csökkenteni a robotasszisztált műtétekkel.

– Mennyire autonómok a mai sebész robotok, elképzelhető-e, hogy a jövőben maguktól fognak műteni?
– A mai sebészeti robotok semennyire sem autonóm működésűek, és nem is ez céljuk. Ez nem csupán technikai, hanem sokkal inkább jogi, illetve felelősségbiztosítási kérdés. Jelenleg nem az a szándék, hogy autonóm legyen egy sebészeti robot, hanem az, hogy a hagyományos műtétek onkológiai biztonságosságát minimális szövetkárosodás és funkciócsökkenés mellett érje el.

– Ön mikor találkozott először operáló robotokkal, és mennyit fejlődött azóta a technológia?
– 2008-ban láttam először fej-nyaki robotasszisztált műtétet, amikor Ausztráliában dolgoztam. 2009-ben sajátítottam el az eljárást, és 2010 óta operálok rendszeresen daVinci robottal. Ezt 2011 óta Európa-szerte tanítom is. Én még az első generációs robottal kezdtem, azóta viszont már a negyedik generációs daVinci robotot használom. Az amerikai piacon néhány hónappal ezelőtt pedig már megjelent az ötödik generáció is. De a lényeg ugyanaz maradt: mozgékony csuklóízületek működnek a robotműszerek végén. A háromdimenziós megjelenítés azonban rengeteget fejlődött, mostanra valóban immerzív lett.

– Mennyire elérhető ez az eljárás a tömegek számára, jelentősen drágább-e, mint a hagyományos műtétek?
– Észak-Amerikában és Nyugat-Európában ma már abszolút mindennapos a sebészeti robot használata, és teljes mértékben hozzáférhető minden beteg számára, akinek a diagnózisa indokolttá teszi a robot használatát. Németországban például egy robottal végzett műtét plusz költsége az azonos típusú hagyományos műtéthez képest nagyjából 1000-1500 euró, ami nem sok, tekintve, hogy a német sokbiztosítós rendszerben ezeket a műtéteket mindegyik egészségbiztosító – a magán- és a közfinanszírozásúak egyaránt – körülbelül 15 000–20 000 euró nagyságrendben finanszírozzák. A robot eseti használatának plusz költsége tíz százalék alatt marad.