Heteken át töprengtem, le szabad-e írnom az alábbi sorokat, de azt hiszem, eljött az idő, hogy ne rébuszokban szóljak valamiről, ami az egész világunkat alapvetően változtatja meg, s egyben potenciálisan veszélyezteti is azt. Ebben az írásban hangsúlyozottan a véleményemet jegyzetelem le, amit a téma érzékenysége indokol.
Az új világrend valójában cseppet sem egy nyugati irányzat, sokkal inkább a visszaszoríthatatlan Kelet és globális Dél elhatározásából ered. Hiszen a nyugati világ egyszerűen csak szeretné megőrizni hegemóniáját, ameddig az lehetséges.
Ázsia XXI. századi felemelkedéséhez nagyban hozzájárult a globalizmus, illetve a világkereskedelem gyors fejlődése. A keleti világ elsődleges célja, hogy Eurázsiát ne csak földrajzi, de gazdasági és kulturális értelemben is egységes szuperkontinensként fogadjuk el. Kína ezért alkotta meg Egy övezet egy út-programját, amely egy több mint hatvan országra kiterjedő komplex geopolitikai-stratégiai terv, amely politikai, gazdasági és védelmi célokat is ötvöz. Magyarország elsőként csatlakozott Kína programjához az uniós országok közül.
Ezen elképzelés szerint Eurázsia keleti szuperhatalma Kína, „középen” Oroszország, nyugaton pedig elsősorban az EU országai helyezkednek el. Ezt a tervet azonban a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok nem volt hajlandó elfogadni. Az utóbbi évek geopolitikai történéseit ennek ténye határozta meg. Az orosz–ukrán konfliktus is (az euromajdantól a háborúig) bizony ennek a szembenállásnak az eredménye. És persze az is, hogy az USA minden értelemben hatalma alatt szeretné tartani az Európai Uniót.
Krekó Péter: Visszaüt az altesti politizálás
Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója Magyar Péter lehallgatásáról, manipulációról, populizmusról. Interjú.
Ennek a szembenállásnak lett az eredménye maga az új világrend kiépülése, amit igyekszem a legegyszerűbben leírni. Az új világrend két pólusát két szuperhatalom vezeti. Ettől új. Az USA a nyugati világ, Kína pedig a Kelet és a globális Dél szuperhatalma. Ázsiában több nagyhatalom megerősödésével lehet és kell is számolni. Ilyenek például Oroszország és India. Ezért az új világrend leírásakor előszeretettel beszélnek annak multipoláris jellegéről, de senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy a „multipoláris világrendben” is csak két nagy ellenfél küzdelméről beszélhetünk. Ezek az USA és szövetségesei, illetve Kína és szövetségesei. Mi, magyarok egészen különleges helyzetben, ráadásul (fontos) periférián vagyunk.
Kína immáron szuperhatalom. Azaz olyan állam, amely gazdasági, katonai és diplomáciai képességével az egész világon képes érdekeinek érvényesítésére, így az egész világ eseményeire képes jelentős hatást gyakorolni. Bizony, hogy képes. És ami igazán lényeges: egy szuperhatalomnak mindig rangjának megfelelően kell viselkednie. Ez az a szükségszerű változás, amit most ismerhetünk meg a kínai külpolitikában.
Még akkor is, ha újabban a szuperhatalmak is „rejtőzködnek”. Van itt brutális proxyháború Ukrajnában, eszkalációt kiváltható észak-koreai katonák és fegyverek, durva konfliktus a Közel-Keleten. Ugye senki sem gondolja, hogy a geopolitikát egyetlen szuperhatalom irányítja? Sőt, az események tekintetében még csak nem is mondhatjuk manapság, hogy mindig az Egyesült Államoké lenne a kezdeményező szerep.
De hogy a szuperhatalmak a leggyakoribb résztvevői a háttéralkuknak, abban egészen biztosak lehetünk. E logika alapján erősen sejthető, hogyan végződik az orosz–ukrán háború egyelőre, s mi lesz a folytatás. Szerintem ugyanis néhány hónapon belül tűzszünetre kerül sor. A háború valahová Ázsiába költözik, szinte biztosan meghatározója lesz a történéseknek a két Korea konfliktusa.
A szövetségek kikiáltják az orosz–ukrán háború győzteseit. Győztesek a békepártiak, hiszen béke lesz, győztesek az oroszok, mert a Nyugat nem gyűrte le őket, nem veszítenek több katonát és fegyvert, s némi területtel is gazdagodhat majd az ország. Győztesek az ukránok, mert abbamarad a vérontás, így is rengeteg az áldozat. Győztes lesz az Európai Unió, mert országai megússzák a háborús eszkalációt. A háttéralkuk most bizonyosan a győztescsinálásról szólnak, miközben mindenki a veszteségeket számolgatja valójában. Hogy Ázsiával mi lesz, az a jövő zenéje.
Van itt még egy gondolat. Az új világrend nem csupán arról szól, melyik ország gazdasága erősödik vagy gyengül az új körülmények között. Bizonyosan nagyban működnek már az új ideológiagyárak is. Készülhet az új „kép” keleten a gyarmatosításból meggazdagodott, mára hanyatló Nyugatról, és az új világ szuperhőseiről is. Mint ahogyan Nyugaton is újra startol Hollywood a szabad világról. Ilyen lesz a blokkosodás. Persze, mi, magyarok is igazodunk majd az új helyzethez.
A Magyar Hangban megjelenő véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/47. számában jelent meg november 22-én.
