Sejteni vélem, hogy a nemzetközi (gazdasági és politikai) szervezetek, no meg a tulajdonukat féltő óriásvállalatok és azok kormányainak tiltakozása miatt most hirtelen visszavont tervezet lényege (a sikeres cégek lenyúlása) valamilyen finomabb formában hamarosan megint előkerül.
Hamburger Béla
Az utóbbi hetekben a bejáratott gépezet működésében jelentős, korábban nem tapasztalt zavarok léptek fel, amelyek nagyrészt Magyar Péter megjelenésének és intenzív jelenlétének következményei.
Az utóbbi időkben sajnos a tenyésztők világszerte sokkal inkább az olykor extrém piaci igényeket igyekeztek követni, semmint a születendő kölykök (és hosszabb távon az egész fajta) egészséges fejlődésének szempontjait.
Ma senki sem hiheti, hogy a hatalom csúcsain ülő vezetők ne befolyásolhatnának bármit ebben az országban, beleértve ebbe a rendőrség és az ügyészség munkáját is.
A szubjektív morgolódáson túl is van némi problémám a kötelező gépjármű felelősségbiztosítással, mert szerintem egy szerencsétlen öszvérmegoldás, amiben érthetetlenül keverednek a személyi és a tulajdoni biztosítások elemei.
Hérakleitosz szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, de a mai helyzet meglehetős hasonlóságokat mutat 1938 eseményeivel.
Szerencsére nem vagyok olyan öreg, hogy bármiféle emlékem lenne az úgynevezett ötvenes évekről, de úgy tanultam, hogy akkoriban dívott az a nézet, amely szerint „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Magyarország hátra megy?
Arra, hogy miért is kellene a fejlett és gazdag országoknak forrásaikat önmaguk további gyarapítása helyett a leszakadt régiók fejlesztésére fordítaniuk, két válasz is adható.
Jöjjön az Opera büféjében a közműszolgáltatók mintájára a pohár- és tányérbérlési taksa és a mosogatási átalány, amit a mindenkori (amúgy, ahogy a híradásokban látom, elég borsos) árakon felül kellene felszámítani? Ironikus javaslatok az igazgatónak.
Hogy a püspök úr nem távozik önként a rivaldafényből, annak több oka is lehet. Például: ma már nincs olyan erős megfelelési kényszere, mint az aktív politikusoknak. Vagy: a két hölgynél kevésbé lojális ahhoz-azokhoz, aki-akik a kegyelmi döntés mögött valójában álltak.
Ha MZP dollárcseléd, akkor, ugye, mindenki más futóbolond, aki az egyre romló forintokért lett csicska?
Ha hiszünk a kabinet jóslatainak, akkor azért azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy a gazdasági növekedés hajszolása valóban jó-e nekünk, tényleg megoldást jelent-e minden bajunkra, netán újabb nehézségek forrása lesz.