Nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények – mondta ki pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy az államoknak szuverén joguk a terület szabályozása, az ilyen különálló bírósági rendszer kialakítása. Előremutató és biztosítja a hatékonyságot, ha a testület tagjai szélesebb szakmai háttérből érkeznek, ha a közigazgatási ügyekkel foglalkozó és erre vállalkozó bírák mindegyikét átveszik az új rendszerbe, amelyet emellett megnyitnak a közigazgatásban jelentősebb tapasztalattal rendelkező jogászok előtt is – írták.
Áder aláírta a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvényt is | Magyar Hang
Áder János csütörtök este csak a túlóratörvényről adott ki közleményt, pedig korábban szignálta a közigazgatási bíróságok felállításáról szólót is – írja az Index.
Az állásfoglalást ismertető, az MTI-hez eljuttatott közleményben ugyanakkor kiemelték, hogy az alkalmazott modellel több probléma is van, amelyek közül a legfontosabb, hogy „rendkívül kiterjedt hatáskörök” koncentrálódnak kevés érintett kezében, illetve hogy ez ellen „nincsenek hatékony fékek és ellensúlyok”.
A közigazgatási felsőbíróság elnöke széles jogkörökkel rendelkezik nemcsak ezen testület, hanem más közigazgatási bíróságok és azok alkalmazottai felett is. Ezen jogkörök többsége önmagában nem lenne káros hatással az igazságszolgáltatás függetlenségére, de együttesen, és az igazságügyi miniszter széles jogköreit, illetve azt számításba véve, hogy az elnököt a parlament választja meg, már „kérdéseket vetnek fel” a szakértők szerint.
Aláhúzták: az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezésére, előléptetésére és egyebekre vonatkozó széles jogkörei „kérdéseket vetnek fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatban”.
Különösen problémás rendelkezés, hogy a kinevezésekben a végső döntést meghozó miniszter módosíthatja az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa által megállapított rangsort, és nincsenek megszabva feltételek vagy kritériumok, hogy milyen esetben. „Ebben a tekintetben hiányoznak a miniszter hatalmát korlátozó fékek és ellensúlyok” – vélekedtek.
Mit ajánl a Velencei Bizottság?
A Velencei Bizottság ajánlásokat is megfogalmazott.
Többek között azt, hogy határozzák meg, a miniszter milyen kritériumok mentén változtathat a bírójelöltek rangsorán, és ehhez a személyi tanács egyetértésére is szükség legyen, valamint adjanak lehetőséget jogorvoslatra. Legyen szigorúbb és precízebb azon feltételeknek a jogi ellenőrzése, amelyek alapján a tárcavezető sikertelennek nyilváníthatja a felvételi eljárásokat.
Fontos, hogy a közigazgatási törvényszékek elnökeinek kinevezésébe a személyi tanácsnak is legyen valódi beleszólása, és biztosítsanak jogorvoslati lehetőséget az érintettek számára.
Végezetül állapítsák meg annak módjait, hogy miként ellensúlyozhatók a felsőbírósági elnök előjogai azáltal, hogy az ügyekbe nagyobb beleszólást biztosítanak a bíráknak, a közigazgatási bírói tanácsoknak és/vagy az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsnak, illetve legyen lehetőség jogorvoslatra bizonyos elnöki döntések esetén. A részletes tájékoztatást és a többi ajánlást hétfőn fogják közzétenni.
A sajtóközleményben arról számoltak be, hogy a Velencei Bizottság véleményét Trócsányi László igazságügyi miniszter kérte ki, aki részt vett a testület pénteki ülésén. Mint írták, a független alkotmányjogászokból álló szervezet méltányolja, hogy a magyar hatóságok néhány napja a jogszabályok módosítását javasolták, tekintettel a megküldött ajánlásokra és bírálatokra.
