Bűncselekmény hiányában megszüntette a 4-es metró ügyében a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – írta a Pestisracok.
Az ügyben a Miniszterelnökség még 2017-ben tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, miután az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, a metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Az OLAF szerint többszörösen felmerült az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja. Lázár János akkori kancelláriaminiszter a rendszerváltást követő időszak legsúlyosabb korrupciós ügyének nevezte a 4-es metró beruházását.
Az OLAF két éve nyilvánosságra került jelentése szerint a beruházás 500 milliárd forinthoz közelítő keretének csaknem 60 százalékát, vagyis több mint 270 milliárd forintot érintenek a szabálytalan szerződések, a kár pedig közel 170 milliárd forint. A jelentés külön kiemelte a Siemens AG szerepét az ügyben. A cég a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki 31,7 milliárd forintért, ám a gyanú szerint bennfentes információknak köszönhetően sikerült elnyernie a tendert.
Rajtaütésszerű ellenőrzést tartott az Eliosnál az Európai Bizottság | Magyar Hang
Azt gyanítják, hogy a korábban Tiborcz Istvánhoz köthető cég és más vállalatok szabálytalanul összejátszottak.
Az OLAF jelentésben az szerepelt, hogy a Siemens az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül 331 millió 200 ezer forintot osztott szét a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntéshozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között ösztönzésként.
