HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Gulyás Gergel...

Gulyás Gergely: Mindenki magyar, akinek Trianon fáj

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

A legbátrabb falu címet viselő Vas megyei község, Kercaszomor ékes példája annak, hogy néha a reménytelennek tűnő küzdelem megvívása is győzelemre vezethet és hozhat eredményt – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, amikor felavatta a település centenáriumi emlékművét, amelyet az 1920-ban indított honvédő fegyveres felkelés emlékére állítottak.

Gulyás Gergely ünnepi beszédében úgy fogalmazott: vannak helyzetek, amikor küzdelem nélkül nem lehet megmaradni, amikor bátorsággal és elkötelezettséggel reménytelennek látszó helyzeteket is megfordíthatunk, különösen akkor, ha az igazság a mi oldalunkon áll. Ilyen helyzet volt az is, amikor egy kis falu lakói 1920 augusztus elején vállalták a fegyveres harcot a sokszoros túlerővel szemben, és noha a harcban nem győzhettek – hihetetlen módon és váratlanul – a Trianoni békediktátum ellenére is sikerült kivívniuk, hogy továbbra is Magyarországhoz tartozhassanak – mondta.

Hozzátette: Trianon évszázados „szabadság problémát” jelentett Magyarország számára és folyamatos küzdelmet az elcsatolt területeken élő magyarok jogainak és nemzeti identitásunk megőrzése érdekében. – Mindenki magyar, akinek Trianon fáj – jelentette ki Gulyás Gergely, hangsúlyozva, hogy a kis falu bátorsága – csakúgy mint Balassagyarmat, a hűségfalvak és népszavazással Magyarországon maradt Sopron – példát és hitet adott az egész országnak.

Az ünnepélyes keretek között leleplezett és megkoszorúzott – hat tonnás bazaltkőből formált – emlékművön a fegyveres felkelés 25 résztvevőjének nevét örökítették meg. Szomorócot és Kercát 1920. augusztus 1-jén az antant által meghatározott demarkációs vonalat megsértve megszállták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai, akikkel a helyi lakosság a határőrökkel közösen fegyveresen vette fel a küzdelmet. A megszállók többszörös túlerőben voltak, ezért a felkelést órákon belül leverték, a részvételt pedig megtorolták. Ezt követően a határmegállapító bizottság úgy döntött, hogy Szomorócot vissza kell adni Magyarországnak, a megszállók kivonultak, a község pedig 1922. február 9-én ismét csatlakozott Magyarországhoz.

Példamutató helytállásukért és bátorságukért Kercaszomor községnek és lakóinak az Országgyűlés 2008. október 27-én egy emléktörvényt alkotva ítélte oda a Communitas Fortissima, vagyis a legbátrabb falu címet.

(MTI)

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

40,641lájkolóTetszik
3,775követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Más embernek ez a mócsing a torkán akadna” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Váncsa Istvánnal, Hegedűs D. Gézával és Kemenesi Gáborral. Riport a Fertő tóról, ahol betonozni tervez a NER. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

RTL Híradó: könnyű testi sértéssel gyanúsítják az ORFK egyik csúcsvezetőjét

A vezérőrnagy információk szerint azóta is dolgozik, míg a bántalmazott ezredest még januárban felmentették a munkavégzés alól.