Tudom, hogy napközben dolgoznak a nagyok, ezért késő délután érkezem a négy árvához a Tolna megyei Pálfára. Ők nem tudják, hogy újból meglátogatom őket, épp a ház elé kitett kanapén szusszannak egyet munka után. A gyerekek hat évvel ezelőtt veszítették el az édesanyjukat, április végén pedig meghalt az apjuk is, tüdőrákban.
Búzás Ricsi 10 éves, Ketrin 13, Zoli 16, Evelin 18. Amikor egyedül maradtak, Evelin még nem volt nagykorú, ezért vőlegénye, a 23 éves Csicsó Adrián vette valamennyi gyereket gyámság alá, így nem kellett gyermekotthonba menniük.
Zoli ugyan még iskolás, mezőgazdásznak tanul, de a suli, illetve mostanság a nyári gyakorlat után kőműves mellett dolgozik segédmunkásként, Adrián pedig napszámos egy gazdaságban. Emellett állatokat tartanak, kertet művelnek. Június végén jártam náluk először, akkor a gyerekek elmondták, köztartozásuk nincsen, de reményeik sem nagyon: több millió forintot kellene ugyanis költeniük lassan életveszélyessé váló, omladozó házukra. Ezért egy másikat venni lenne jó.
(...)
Cikkünk megjelenése után ha kaotikusan is, de özönleni kezdtek a felajánlások és a küldemények.
(...)
A remélt házról megkérdeztem Mérei Melindát, Pálfa polgármesterét. Azt mondta, az önkormányzat csak közreműködő, pénzük nincsen arra, hogy besegítsenek a házvételbe. A térség országgyűlési képviselője, Süli János viszont ígért pénzügyi segítséget – alapítványi forrásokból –, ki is néztek egy házat, most arról folyik egyeztetés jogászokkal, hogy ezt miként lehet megvenni.
(...)
Hogyan élnek és mit remélnek az árvák? Kiderül a teljes riportból, a Magyar Hang augusztus 28-án megjelent 2020/35. számában. A Digitalstandon is!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/35. számban? Itt megnézheti!
