HIRDETÉS
HIRDETÉS

300 ezer „hiányzó gyermeken” segítene a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium

Szerző: | 2020. október 27., 20:00 | Belföld, Tudomány

Forrás: Kovács L. Gábor

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

2,5 milliárd forintos állami támogatással megalakult a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (HRNL), amely a Pécsi Tudományegyetem vezetésével összefogja majd a következő években a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatások jelentős részét. Sok tízezer pár él az országban, akik szeretnének gyermeket, de valamilyen okból ez nem adatik meg nekik. Legtöbbjükön valószínűleg lehetne segíteni, ha többet tudnánk a probléma hátteréről – idézi a Magyar Tudományos Akadémia közleménye Kovács L. Gábor professzort, akadémikust, a kutatási projekt vezetőjét.

– Minden civilizált országban nagy probléma az emberi reprodukció zavara. A túlnépesedett országokban a túlzott szaporulat okoz problémát, sok nyugati országban pedig az alacsony születésszám – mondja Kovács L. Gábor. – Magyarországon főként a termékenységi zavarok okoznak problémát, hiszen a gyermekre vágyó párok 15 százaléka nem érheti el e célját. Ez 100-150 ezer párt jelent az országban, ami az átlagos családmérettel számolva 300 ezer hiányzó gyermeket jelent.”

A meddőség hátterében egyaránt találhatunk a nő és a férfi oldalán jelentkező okokat, a női okokon belül pedig a probléma kihathat az anyára és az embrióra is. Kovács L. Gábor szerint egyértelmű, hogy a meddőség kezelése, gyógyítása számos orvosszakmát érintő feladat. Az, hogy „csak” 15 százalék a gyermeket várni biológiai okból képtelen párok száma, és nem magasabb, arra utal, hogy már ma is sok mindenre képes e területen az orvostudomány. Ugyanakkor lehetne ez az arány még kisebb.

E cél megvalósításához kellő alapot biztosít a Pécsi Tudományegyetemen zajló, több évtizedre visszatekintő reprodukciós kutatás, amely egyaránt kiterjedt a meddőség elméleti és klinikai kutatására is. A HRNL magjául szolgáló kutatói közösség legalább nyolc éve együtt dolgozik Pécsett, és gyakorlatilag minden pályázati rendszerben nyertek a pécsi reprodukciókutatók kutatási támogatásokat. Az eddigi kutatóprogramokban az egyetem három karáról körülbelül száz kutató vett részt. A kutatóprogram idén júliusban indult, és 2023 év végéig tart, a rá fordítható támogatás összege 2,5 milliárd forint.

A kutatásokat tematikailag három nagy csoportba osztották: vizsgálják a reprodukciós problémák fogamzás előtti, közbeni és a megtermékenyítés utáni okait is, ugyanis mindhárom szakaszban történhetnek olyan események, amelyek ellehetetleníthetik a sikeres gyermekvállalást.

Az akadémikus a HRNL legambiciózusabb elemének a méh- és petefészek-átültetés lehetőségének megteremtését tartja. IIyen még nem volt Magyarországon, de a PTE szülészorvosai vállalták a megvalósítását. – E beavatkozások jelentőségét nem kell magyarázni. Képzeljünk el egy fiatal női szervezetet, akinél például a méhét érintő daganat miatt el kellett távolítani a szervet, és így egészen eddig semmi esélye nem volt arra, hogy gyermeket hordjon ki – fogalmaz az egyetemi tanár. – Ha lehetőség nyílik a transzplantációra, akkor esetleg a beavatkozás után mégis születhet saját biológiai gyermeke.


HIRDETÉS

A posztkoncepcionális (fogamzás utáni) kutatási területen végzett vizsgálatok során tovább követik a megfogant magzat, majd a megszületett gyermek sorsát. – Keveset tudunk például arról, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel született gyermekek (akikből immár 7-8 millió él a világon) fogékonyabbak lesznek-e fiatal felnőttkorban és középkorú életszakaszukban – mondja Kovács L. Gábor. – Ma már Magyarországon is élnek olyan emberek, akik mesterséges megtermékenyítéssel fogantak évtizedekkel ezelőtt. Végezetül pedig szeretnénk létrehozni a nemzeti reprodukciós regisztert, amelyben nyilvántarthatnánk a reprodukciós életminőség-vizsgálatokat.

A HRNL szükségességét az támasztja alá leginkább, hogy még ma sem tudunk eleget a terméketlenség globális okairól. Ahogy minden egészségi probléma esetén, itt is genetikai, illetve környezeti okok vethetők fel, de hogy ezek hatása hogyan oszlik meg, és hogyan hatnak egymásra, az sokszor nem ismert. – Nyilvánvalóan összetett problémáról van szó, és bár minden területen jelentős előrelépéseket ért el az orvostudomány eddig is, nem lehet olyan területet említeni, ahol ne lenne kívánatos a további innováció – fogalmazott Kovács L. Gábor.

Címkék: Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, Kovács L. Gábor, kutatás, meddőség, Pécsi Tudományegyetem


HIRDETÉS
Távozik az Index főszerkesztője

Távozik az Index főszerkesztője

Az Indamedia visszavásárolja a Magyar Fejlődésért Alapítványtól a hírportál részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését.

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Már 70 éve mesél a Móra Kiadó
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest