Első fokon túlnyomórészt elutasította a Fővárosi Törvényszék az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) által lapunk kiadója ellen tavaly indított, személyhez fűződő jog megsértése miatti keresetet. Egészen pontosan kilencven százalékban minősítette pervesztesnek a felperest a bíróság, így az OPSZ-nek az ítélet szerint 126 ezer forintot kell fizetnie kiadónknak, szemben a lapunk által fizetendő 25 ezer forinttal. Holott a keresetükben 600 ezer forintot követeltek.
Kifogásolt döntéshozatal
A láthatósági mellényekről szóló 2016-os közbeszerzéssel foglalkozó cikkeink gyakorlatilag szinte minden érdemi megállapítása miatt megpróbált jogi elégtételt venni az OPSZ, bár előzőleg egyetlen állításunk miatt sem kért hivatalosan helyreigazítást. A bíróság mindössze egy tekintetben tartotta megalapozottnak a terjedelmes keresetet: a közbeszerzési pályázat feltételei nem módosultak a kiírást követően. Azt mi sem állítottuk, hogy a hivatalos közbeszerzési anyagok ilyen eltérést tartalmaznának. Azzal foglalkoztunk, hogy a döntéshozatal során arról volt szó, a nyertes Vizuátor Kft. alvállalkozó bevonása nélkül – erre írásos vállalást is tett –, kizárólag magyarországi gyártással oldja meg a beszerzést. Bemutattuk az ezzel kapcsolatos dokumentumot, nyilatkozatokat, az OPSZ vezetőségének ellentmondásos kommunikációját. Így azt is, hogy a szövetség honlapjáról eltüntették az egymást cáfoló közleményeket, miután a Magyar Hang felhívta rájuk a figyelmet.
A cikkeinkben is a fentiek alapján neveztük problémásnak, ezer sebből vérzőnek az eljárást. A beszerzésnek egyébként 2016-ban másodszor futott neki az OPSZ: az első kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette, a szervezetnek közel egymillió forint büntetést is fizetnie kellett. Továbbra is kifogásolható gyakorlatnak tartjuk, ha versenyhelyzetben olyan tájékoztatás biztosít valaki számára előnyt, amely végül nem felel meg a valóságnak. Az OPSZ régi partnere, a Vizuátor a kapacitásai alapján eleve nem is lehetett alkalmas harmincezer mellény legyártására, ezért csak a beszerzésre lehetett leszerződni vele, a gyártást más vállalkozások végezték. Tény, hogy az OPSZ elnöksége elé került előterjesztés kifejezetten magyarországi gyártásról szólt, végül a mellények egy részét bizonyíthatóan mégis külföldön, ráadásul az Európai Unión kívül, Szerbiában gyártották. Olyan dokumentumot a bíróságnak sem mutatott be az OPSZ, amely kifejezetten felhatalmazta volna egy olyan szerződés aláírására Túrós András elnököt, amely megengedi alvállalkozók bevonását és a külföldi gyártást.
Kihagyó emlékezet?
A felperes keresete kifogásolta, hogy az ügyben lassan haladó hatósági eljárásokról írtunk. Sőt, azt állították, ilyen eljárások nem folytak, illetve folynak. Ehhez képest bizonyítottuk, hogy a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást, amely bírósági végzéssel zárult. Ez az alvállalkozók vitáját érintette: hibás, illetve hamis számlákról, számla nélküli fizetésről volt szó. Kérdéses ezek után, hogyan tudtak szabályosan elszámolni a beszerzésre 200 millió forintot biztosító Belügyminisztériummal.
Ezzel kapcsolatban még tavaly tavasszal a tárcához fordultunk a kérdéseinkkel. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a minisztérium adott-e megbízást, megbízásokat az ügyben érintett egyik cégnek. Ezekre választ azóta sem kaptunk, ellenben az OPSZ a kérdések miatt is el akart marasztaltatni bennünket a bírósággal. A jogi eljárás közben jutott el hozzánk egy hangfelvétel, amelyen Túrós András 2017. szeptember 29-én a részleteket is jól ismerve számol be arról a nyomozásról az OPSZ elnökségének, amelyet a mellénybeszerzés ügyében folytatott a BRFK. A keresetben ugyanakkor azt állították, hogy semmiféle eljárásról nem volt tudomásuk az ügyben, s a rendőrség nem kereste meg őket. Tették ezt annak ellenére, hogy a nyomozást megszüntető határozatot is bizonyíthatóan kézhez kapták. Túrósék a bíróság előtt azzal védekeztek, hogy ez az eljárás sem a közbeszerzés szabályosságát érintette. Akárhogy is, az OPSZ elnökének jogvégzett emberként – és nem mellesleg volt országos rendőrfőkapitányként, nyugalmazott altábornagyként – tisztában kell lennie azzal, hogy súlyos következményei lehetnek, ha a hatóságokkal téves vagy hiányos információkat közöl. Az OPSZ vezetéséből kiszivárgott hangfelvétel pedig felveti a kérdést: mennyiben tekinthető szavahihetőnek az elnök?
A felperes amiatt is elégtételt akart venni, mert megírtuk: a nyomozás megszüntetésének időszakában tüntették ki Bucsek Gábor akkori budapesti rendőrfőkapitányt. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni az ítéletből: „Semmi sem zárja ki azt a következtetést az újságíró részéről, hogy ezen események összefüggést mutathatnak, illetve az olvasó a cikkből magából érti, hogy ez csak lehetőség, ezt az újságíró csak mintegy felveti. A tényalap valós: volt kitüntetés és megszüntették a nyomozást. Az ebből levont következtetés pedig nem okszerűtlen, nem ellentétes a logika szabályaival az, hogy a nyomozás megszüntetéséért cserébe a felperes kitüntet egy magas rangú rendőri vezetőt. Az, hogy ez egyébként jogellenes magatartás, nem befolyásolja az eset megtörténtének lehetőségét."
Az első, balul sikerült közbeszerzés után a másodikat már a Készenléti Rendőrség bevonásával folytatták le. Akkor annak a vezetője a mai országos rendőrfőkapitány, Balogh János volt. Megkeresésünkre az ORFK kommunikációs szolgálata azt állította, hogy a rendőrség szerepe csupán technikai volt, s ezt a véleményüket azután is fenntartották, hogy bemutattuk: a Készenléti Rendőrség egyik munkatársa tagja volt a közbeszerzési eljárásban a győztesre javaslatot tevő bizottságnak. Őt Túrós András a szerződéskötés után elnöki dicséretben és jutalomban részesítette.
A felperes kifogásolta, hogy a cikkeinkben érintethetetlennek neveztük az elnököt. A bíróság emiatt sem marasztalt el bennünket. Felidéztük Túrós András rendszereken átívelő pályafutását a miskolci karhatalmi zászlóaljtól a megyei, majd országos rendőr-főkapitányságig, illetve belügyminiszter-helyettességig. Az állampárti időszakban csúcsra ért főrendőr karrierjét a rendszerváltás sem törte meg, 1996-ig Pintér Sándor országos főkapitány, jelenlegi belügyminiszter helyettese volt. Az OPSZ-t 1997 óta irányítja, tavaly ősszel ellenszavazat nélkül választották meg elnöknek újabb öt évre – ha nem is titokban, de feltűnő csendben, különösebb hírverés nélkül.
Az OPSZ közfeladatot ellátó szervezet, a rendőrség bűnüldözési stratégiai partnere, amely a működéséhez a költségvetésből jelentős, évente nagyjából egymilliárd forint támogatást kap. A bíróság szerint ezen pénz felhasználása a nyilvánosságra tartozik. Bár a felperes a cikkeinket a polgárőrség, a polgárőrök lejáratásaként igyekszik feltüntetni, erről szó sincs; a bíróság is arra jutott, hogy a kritika kizárólag dr. Túrós Andrást és a szervezet szűkebb vezetését érte.
Fenyegetés, lezárt nyomozás
Az OPSZ azt is sérelmezte, hogy megírtuk: tavaly tavasszal fenyegető levél érkezett a szerkesztőségünkbe. Ennek névtelen írója egyebek mellett NAV-vizsgálatot is kilátásba helyezett, ha a Magyar Hang munkatársa folytatja a szövetség ügyeinek firtatását. Utalt egy bizonyos PS-re, aki az OPSZ elnökének barátja. A felperes annak ellenére kifogásolta ezt a híradást, hogy senkit nem hoztunk összefüggésbe a levéllel. Nem is tehetjük: a fenyegetés a magyar kriminalisztika megoldatlan eseteit szaporítja, miután a feljelentésünkre indult nyomozást a rendőrség eredménytelenül zárta le.
A Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium hárítja az OPSZ-szel kapcsolatos kérdéseket: Harangozó Tamás (MSZP) a BM által biztosított forrásból megvalósított mellénybeszerzéssel kapcsolatos kérdésére a miniszter azt válaszolta, hogy a polgárőr szövetség törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.Itt érdemes megjegyezni, hogy a bíróság azon tény közlése miatt sem marasztalt el bennünket, miszerint a hatóságok a vitatott ügyben nem vizsgálták Túrós András elnök szerepét. Akinek a jelek szerint amiatt sem kell aggódnia, hogy az OPSZ pénzéből időnként a pereskedések költségeire vagy közbeszerzési bírságra költenek. Legutóbb akkor érte ilyen kár a szövetséget, amikor az ítélőtábla jogerősen kimondta: törvénytelen határozattal függesztették fel Túrós András korábbi közvetlen helyettese, Tóth Attila volt Hajdú-Bihar megyei elnök polgárőr tagságát.
