A védettség szintje és az antitestszint között nem lehet egyértelmű összefüggést meghatározni – mondta a Semmelweis Egyetem rektora kedd reggel az M1-en.
Merkely Béla közölte: ennek egyik oka, hogy az antitestméréseket nem az oltások hatékonyságának mérésére találták ki, hanem az átfertőzöttség meghatározására. „Nagyon fontos, hogy a két oltás legyen meg, ha megvan a két oltás, akkor a klinikai hatékonyság a súlyos lefolyású megbetegedéssel szemben százszázalékos, és ez a lényeg” – fogalmazott.
Hozzátette: az oltás után folyamatosan csökken az antitestszint, de továbbra is vannak úgynevezett memóriasejtek, amelyek „indítják a sejtes immunitást”, ha erre szükség van. „Azt a két oltást, azt meg kell kapni a vállunkba, ha megvan, hátra kell dőlni, és nem kell antitestet vizsgálni” – jelentette ki Merkely Béla.
A rektor felajánlotta, hogy ha valakinek nincsenek antitestjei a két oltást követően, akkor őt a Semmelweis Egyetemen – a kapacitásuk mértékéig – egy speciális teszttel ingyen megvizsgálják.
A műsorban elhangzott az is, hogy 140 ezer olyan ember lehet Magyarországon, akik nem vették fel a második oltást. Merkely Béla szerint az első oltás is véd, bár nem olyan hatékonyan, mint a kettő. Azt javasolta, hogy aki kihagyta a másodikat, pótolja azt akár 10-12 hét után is, de ősz előtt mindenképpen.
Mint arról beszámoltunk, a Népszavának Puskás László biológus, a Szegeden magánlaboratóriumot működtető Avidin Kft. ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy bár még kevés a minta, de az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy akinek az oltás hatására nem alakult ki az antitestes védelme, annál nagy százalékban a sejtes immunitás sem fejlődik ki.
– Az oltóanyag technológiájától függően más-más a vakcinálás hatásfoka, de minden esetben lesznek olyan személyek, akikben nem alakul ki védettség. Ha ez egy szűk rétegre korlátozódik, annak nincs járványtani jelentősége, de az illető egyén ettől még megfertőződhet, szerencsétlen esetben belehalhat – mondta a Magyar Hangnak korábban Duda Ernő virológus.
