Hiába ment el Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfőn délelőttre összehívott ülésére, mégsem tudták meghallgatni – számolt be a Telex.hu. A fideszes képviselők távolmaradása miatt ugyanis az ülés határozatképtelen maradt. Emiatt még a napirendről, így a belügyminiszter meghallgatásáról sem tudtak szavazni, vagyis a jelenlévő bizottsági tagok nem is tudták feltenni a lehallgatási botránnyal kapcsolatos kérdéseiket a kormány és a titkosszolgálatok képviselőinek.
Az ülés után a testület ellenzéki tagjai – Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) – tartott közös sajtótájékoztatót a Parlamentben. Stummer János elmondta: a határozatképtelenség megállapítása után nyolcszemközti beszélgetést folytattak a belügyminiszterrel. A jobbikos elnök azt is bejelentette: a parlament őszi ülésszakának első napján 8 órára összehívja a bizottság ülését, amelyen meghallgatják a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat éves beszámolóját, és ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeznek a kémszoftver ügyében.
„Beismerő vallomást tett a Fidesz”
Stummer János az elmaradt ülést követően nyilatkozott a Magyar Hangnak. – Beismerő vallomást tett a Fidesz azzal, hogy a Fidesz-KDNP négy képviselője nem jelent meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli ülésén – kommentálta a kormánypárti tagok távolmaradását. Megerősítette, hogy a Pegasus-ügy miatt a meghívott Pintér Sándor belügyminiszter megjelent az ülésen, a bizottság előszobájában várakozott, míg az elnök megállapította az ülés határozatképtelenségét, és lezárta azt.
Ezt követően került sor az említett nyolc szemközti beszélgetésre a bizottsági elnök szobájában Pintér Sándor, illetve a három ellenzéki bizottsági tag között. Az elnök elmondása szerint a belügyminiszter nem adott választ arra kérdésre, hogy szerzett-e be a magyar kormány az izraeli Pegasus-kémszoftverből.
Ezen felül a beszélgetés során tájékoztatták a belügyminisztert arról a politikusok, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai átfogó belső ellenőrzést folytatnak le az ügy miatt, amelyet a jelenlegi parlamenti ciklus mellett az előzőre is kiterjesztenek – magyarázta. Hogy miként fogadta tájékoztatásukat a belügyminiszter, arra Stummer János azt mondta, Pintér Sándor tudomásul vette azt.
Az elindított átfogó vizsgálatról azt mondta, hogy azt kutatják, átfutott-e a bizottságon közbeszerzési mentesítési kérelem. Mint mondta, függetlenül a kormánypártok politikai viselkedésétől azt keresik: sor került-e ilyen szoftver beszerzésére. Előrevetítette, hogy ez várhatóan hosszabb időt vesz igénybe, mert nagy mennyiségű iratanyagot kell megvizsgálni, a felvetődő szakmai kérdésekre pedig választ kérni. Felvetésünkre – miszerint lehetséges-e, hogy volt ilyen közbeszerzési mentesítési eljárásról szóló indítvány a bizottság előtt –, Stummer János azt felelte: akkor kapcsolt magasabb fokozatba ez a kutatás, amikor az előző heti kormányülésre érkező Pintér Sándor azt felelte egy tőle érdeklődő újságírónak, hogy a kérdéseivel a nemzetbiztonsági bizottság elnökéhez forduljon.
Stummer azt is mondta, hogy céljuk az is, hogy ha történt ilyen beszerzés, akkor kiderüljön, kit és miért figyeltek, illetve hogyan, milyen engedéllyel történt ez meg. Ha az derül ki, hogy történt ilyen beszerzés, akkor az őszi parlamenti ülésszak első napján, reggel 8 órára összehívott bizottsági ülésre a biztonsági szakszolgálatot is meghívják, ahol beszámoltatják a szakszolgálat vezetőjét. Ha tőle nem kapnak választ a felvetődő kérdésekre, akkor ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeznek, hogy válaszok legyenek a kérdéseikre.
Arra a felvetésünkre, hogy a nyári időszakban így nem merül-e így feledésbe a megfigyelési ügy, Stummer János úgy válaszolt, hogy szerinte rosszul számol a Fidesz, ha arra számít, hogy elül az ügy. Hozzátette, bizottsági elnökként elvégzi a feladatát, ahogy a többi ellenzéki bizottsági tag is. Szerinte a történtek kimenetele nagyban függ a vizsgálat eredményétől, illetve attól is, hogy milyen új információk kerülnek még napvilágra.
Még egy államtitkárt is megfigyelhettek
A lehallgatási botrány bő egy héttel ezelőtt robbant ki, amikor a Direkt36 oknyomozó portál – egy nemzetközi újságírói szervezethez eljutott információk alapján – megírta: az izraeli NSO cég Pegasus elnevezésű kémprogramjával itthon is lehallgathattak embereket. Mint kiderült, újságírókat (Panyi Szabolcs, Szabó András, Dercsényi Dávid), ellenzéki politikusokat (Gémesi György), a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét (Bánáti János), illetve ellenzékinek besorolt üzletembereket (Simicska Ádám, Varga Zoltán), sőt, még a paksi bővítésért felelős volt államtitkárt Aszódi Attilát is megfigyelhették az előző években. Több esetben be is igazolódott, hogy az érintettek telefonjai feltörték a kémprogrammal.
A Fidesz már korábban is jelezte, hogy nem tartja indokoltnak a nemzetbiztonsági bizottság összehívását. – A baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják, ezért nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívása – közölte Halász János, a testület kormánypárti alelnöke.
A kormány kommunikációja leginkább kitérő volt. Először Varga Judit igazságügyi miniszter – akinek engedélyére szükség van bizonyos lehallgatásokhoz – arról beszélt, hogy neki nincs rálátása az ügyre. Majd később azt mondta, hogy helyettese, Völner Pál adja vagy tagadja meg az engedélyeket. Az Információs Hivatalt felügyelő Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy nincs tudomása illegális adatgyűjtésről.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón azt is elárulta, hogy a kormány mindaddig nem tárgyalt a lehallgatási botrányról. Arra a kérdésre, hogy ezek szerint nem tartották elég fajsúlyosnak, a tárcavezető csak annyit mondott: nem. – Egy hisztériáról van szó, ami jól illeszkedik abba a nemzetközi környezetbe, amivel Magyarországnak szembesülnie kellett az elmúlt időszakban – mondta.
