Habár a teljes ellenzék is egyre közelebb volt annak kimondásához, hogy közös listán indulnak 2022-ben, az Országgyűlés lényegében nem is hagyott nekik más lehetőséget. A keddi szavazási dömpingben ugyanis kimondták: 71 egyéni jelölttel kell rendelkeznie annak, aki országos listát is akar állítani. Az alaptörvény módosításáról is szavaztak, így bekerült a legmagasabb szintű jogszabályba, hogy „az anya nő, az apa férfi”.
134 igen szavazattal, 60 ellenző voks mellett elfogadta az Országgyűlés kedden délelőtt a választási szabályok módosítását. A legjelentősebb változás, hogy az eddigi 27 helyett ezután már 71 egyéni képviselőjelöltet kell állítania annak, aki országos listát is szeretne. Mivel összesen 106 egyéni körzetre van felosztva az ország, így eldőlt, hogy az ellenzék nem tud több listán indulni és taktikázni, egy közös listára kényszerülnek. A módosítások első verziója egyébként még az volt, hogy 50 saját indulóra legyen szükség – itt még nagy nehezen, de összejöhetett volna a két lista –, ám végül a Jobbikot és a Mi Hazánk környékét is megjárt Volner János a 71-es számot javasolta. A kormánypárti képviselők pedig ezt át is engedték. A hivatalos indoklás az volt, hogy megnehezítsék a kamupártok helyzetét, akik csak az akár több százmillióra rúgó kampánytámogatást akarják megszerezni.
Az eredeti elképzelések szerint más változás is lett volna a választási szabályokban. Meglepetésre a Párbeszéd javaslatára került be a szövegbe, hogy Pest megyében megváltozik több egyéni körzet határa. Ezt a döntést a választási törvény szerint még idén meg kell hozni, az ellenzéki párt a Nemzeti Választási Iroda éléről nemrég leköszönt Pálffy Ilona által kidolgozott elképzelést emelte bele a szövegbe. Ehhez képest újabb meglepetés következett, a zárószavazás előtt ugyanis kivették az indítványból a 10 Pest megyei egyéni országgyűlési választókerület területének átszabását.
Elfogadta az Országgyűlés – 134 igen, 45 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett – a korábban gránitszilárdságúnak nevezett alaptörvény kilencedik módosítását is. A kormánypárti padsorokban a döntést tapssal ünnepelték. Ideológiai szempontból ennek a legtöbbet emlegetett pontja, hogy ezentúl a legmagasabb szintű jogszabály rögzít: „az anya nő, az apa férfi”. Ám itt még nem merül ki a gendertéma, az is belekerült a szövegbe, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”.
Egyáltalán nem a szimbolikus térben értendő, hogy az alaptörvény mostantól meghatározza a közpénz fogalmát is a következőképpen: „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Emellett kimondja azt is, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”. Vagyis nagy kérdés ezzel, hogy a kormányhoz kötődő alapítványok – akár a jegybanki alapítványok – gazdálkodása ezentúl mennyire lehet transzparens, közpénz lesz-e az általuk kezelt vagyon vagy pedig Kósa Lajos szavai érvényesülnek és ott már a közpénz „elveszíti közpénz jellegét”.
Az alaptörvény módosításával a rendkívüli jogrendben is jelentős változások történtek: az eddigi hat – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet – helyett a jövőben már csak három ilyen lesz, a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. Ami fontos, hogy mindhárom esetben a kormányt ruházták fel rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnik az, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga.
Megszavazták a képviselők a Közép-európai Oktatási Alapítvány létrehozását is, ennek a feladata az lesz, hogy létrehozzon egy olyan középiskolát, amely nemzetközi érettségi kiadására képes. A törvény elfogadásával rögtön 2 milliárd forintot is kapott. Ez lesz az az elitintézmény, amely a 13 éve bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) lipótmezei épületébe költözik majd be, ha végeznek a felújítással.
Az Országgyűlés idei utolsó ülésén egyébként összesen több mint 20 törvényjavaslatról döntöttek, ezek nagy részéhez kétharmados többségre volt szükség.
