A kormánypárt támogatói között sem aratott osztatlan sikert a színháztörvény

A kormánypárt támogatói között sem aratott osztatlan sikert a színháztörvény

A Szabad ország, szabad város, szabad művészet címmel, a szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért tartott demonstráció résztvevői a belvárosi Madách téren 2019. december 9-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kormánypártok támogatóinak 57 százaléka sem ért egyet azzal, hogy miniszter nevezze ki a teátrumok igazgatóit – derül ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készített.

A megkérdezettek 61 százaléka, a kormánypárti szavazóknak viszont csak 51 százaléka hallott arról, hogy a kormány átalakítaná a színházak finanszírozást és beleszólna az igazgatók kinevezésébe. Az ellenzéki pártok szavazói 70-93 százalékos arányban hallottak a színház-központosításról és a bizonytalanok esetében is 61 százalék ez az arány.

A kormánypárti szavazók 57 százaléka nem tartotta jó ötletnek, hogy az illetékes miniszter nevezze ki a színházigazgatókat. Mindössze a Fidesz-szimpatizánsok 19 százaléka támogatta a kinevezések központosítását. Az ellenzéki pártok támogatói 71-96 százalékos arányban nem akarnak kormányzati kinevezett látni a színházak élén. A bizonytalanok 70 százaléka szintén ellenzi a kinevezést.

Hogy a színházigazgatói kinevezések milyen formában valósulnak majd meg a jövőben, az egyelőre kérdés – a törvény első, belső használatra szolgáló, de végül mégis nyilvánosságra került tervezete alapján vétójoga lett volna az emberi erőforrások miniszterének a kinevezéskor, ha az önkormányzati fenntartású színház a központi költségvetésből is kap támogatást. A tervezet tiltakozáshullámot váltott ki.

A végül elfogadott törvénymódosítás az első változathoz képest kevésbé radikális. A jogszabály szerint amennyiben a jövőben az önkormányzat egyedül nem tudja biztosítani a színház működéséhez szükséges forrásokat, akkor kérelemmel kell fordulni a kormányhoz, s majd a kabinet dönt arról, hogy segít-e az önkormányzatnak. Ha sikerül megegyezni, akkor megállapodást kötnek, amelyben részletesen szerepel az önkormányzati és a kormányzati támogatás összege, az intézmény működésének szabályai, illetve a vezető kinevezésének módja. Vagyis az – október 13. óta sok esetben már ellenzéki erők által vezetett – önkormányzatoknak kell majd megállapodni a kormányzattal, hogy az milyen formában vegyen részt a színházigazgatók kiválasztásában.

A Publicus által megkérdezettek 59 százaléka szerint helytelen a játszóhelyek finanszírozásának központosítása is. A kormánypárti híveknek mindössze 38 százaléka nem tartotta helyesnek, hogy a kabinet osztja a pénzt a teátrumoknak, 43 százalék viszont egyetértett a gazdálkodás ilyetén átalakításával. Igaz, a kormány szavazói azért 54 százalékban végül arra jutottak, hogy a „kulturális átalakítások” a nézők és a színházak érdekeit szolgálják.