Az EU-val való megállapodás keretében elfogadott korrupcióellenes törvényjavaslatok összességében nem elegendőek a kormányzati korrupció megfékezésére, és még kevésbé a magyar jogállamiság akár csak részleges helyreállítására. Csupán szépségtapaszként szolgálhatnak a 12 év alatt kiépült orbáni korrupción és önkényen – írja a Párbeszéd frakciója lapunknak eljuttatott közleményében, majd részletesen indokolja, a Párbeszéd miért tartózkodott a szavazásnál.
Az ellenzéki párt szerint a kormány valós szándékairól mindent elárul az a mód, ahogyan ezeket a törvényeket az Országgyűlés elfogadta. Miközben az Európai Bizottság épp a társadalmi párbeszéd szélesítését, az érdemi szakmai konzultációt várja el a törvénykezés során, a kormány a szóban forgó jogszabályokat sürgősségi eljárásban, az érdemi vita kizárásával, az ellenzéki javaslatok lesöprésével erőltette át a képviselőkön.
– A kormány javarészt látszatszabályokkal és szemfényvesztéssel akarja kezelni az Európai Bizottság elvárásait – folytatják a közleményben.
Szerintük a kormány nem rendezte megnyugtatóan a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban ülő miniszterek és államtitkárok összeférhetetlenségének kérdését, és egy, a NER ismeretében nem komolyan vehető összeférhetetlenségi gyakorlatot kíván meghonosítani.
A korrupciós ügyekben most bevezetett állampolgári felülbírálati indítvány intézményét önmagában jónak tartják, de szerintük az eljárás részletszabályai, az adott esetben az indítványozóra háruló több tízmilliós perköltségek, a fellebbezés lehetőségének hiánya kétségessé teszik, hogy az új jogszabály valóban megteremti-e a korrupció elleni állampolgári fellépés működőképes jogi kereteit. Azt is nehezményezik, hogy a kormány egyből alkotmányossági kontrollra küldte a jogszabályt.
Az újonnan felállítandó Integritás Hatóság várható hatékonyságát is megkérdőjelezik. – Bár a Hatóság kétségkívül kap fontos jogosítványokat, sem vádemelésre, sem nyomozásra nem jogosult, ez tehát továbbra is az Orbánt kiszolgáló állami szervek feladata lesz – vélik.
A Hatóság nem járhat el már folyamatban lévő bírósági vagy közbeszerzési döntőbizottsági jogorvoslati eljárás esetén, ami megteremti a lehetőségét annak, hogy áleljárások indításával blokkolják a Hatóság munkáját. Nem tartják megnyugtatónak a Hatóság elnökének és elnökhelyetteseinek kiválasztási folyamatát se, hiszen „az Állami Számvevőszék (NER-es) elnöke tesz javaslatot a (NER-es) köztársasági elnöknek”.
Végül emlékeztettek arra, hogy az elmúlt napokban a párt már sokadjára nyújtotta be az Országgyűlésnek a Korrupcióellenes Ügyészség felállítására vonatkozó részletes javaslatát.
