Iskolai oltási kampánnyal és új Nemzeti Alaptantervvel indul a tanév a hazai közoktatási intézményekben. A negyedik járványhullámra is készülnie kell a pedagógusoknak; a Civil Közoktatási Platform már megfogalmazta azokat a kérdéseket, amelyeket szerintük meg kell válaszolnia a kormányzatnak a Covid-protokollokkal kapcsolatban. Pilz Olivér miskolci pedagógus is a közlemény szerzői között van, úgy véli: mindenképpen bővíteni kellene az igazgatók hatáskörét, mert a hatóság lassan reagál az iskolákban észlelt fertőzésekre. Turcsik Viktor budaörsi iskolaigazgató szerint viszont eleve az iskolavezetés felelőssége, hogy ilyen helyzetekben elhárítsa a vészt.
Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium matematika-fizika-biológia szakos tanára maga is részt vett a Civil Közoktatási Platform javaslatainak megfogalmazásában, amelyek lépéseket sürgetettek az iskolai Covid-protokoll pontosításával kapcsolatban. A közoktatással foglalkozó civil egyeztető fórum többek között olyan kérdéseket vetett fel, mint hogy hány iskolapolgár megbetegedése esetén kerülhet sor a jelenléti oktatásról digitálisra való átállásra, erről ki köteles dönteni, s hány órán belül, hogy kapnak-e erre döntési jogosultságot a szakképzéshez hasonlóan a köznevelésben is az intézményvezetők, vagy továbbra is napokat kell várni az operatív törzs döntésére, hogy lesz-e valódi, kiterjedt kontaktkutatás és hogy eddigiektől eltérően megtudhatják-e a szülők minden esetben, ha az iskolában, az osztályban fertőzötteket találnak.
Pilz Olivér a Magyar Hang megkeresésére hangsúlyozta: szerinte nagyobb mozgásteret kell adni az iskolák vezetésének a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban, mert a korábbi járványhullámok során azt tapasztalták, hogy egy-egy pozitív teszt után lassan reagált a járványügyi hatóság, és ez oda vezethetett, hogy egy-egy osztály elkülönítéséről csak akkor született hatósági döntés, amikor a karantén ideje lassan már egyébként is lejárt volna. –Magam is tapasztaltam, hogy a pozitív tesztet nem követte elégséges kontaktkutatás. Bár egy több száz fős iskolában tanítok, a munkahelyi kontaktjaimról a hatóság egyáltalán nem érdeklődött – számolt be Pilz Olivér, aki szerint ilyen esetekben egy iskolaigazgató egy hatósággal szemben órákon belül tud dönteni.
„Akkor sem vár az ember hatósági határozatra, ha tűz üt ki az iskolában”
A korábbi iskolai Covid-protokollokról Turcsik Viktor, a Budaörsi Herman Ottó Általános iskola igazgatója viszont úgy véli: az ő iskolájukban ezek jól működtek. A saját iskolai protokolljuk, amelyet a központi iránymutatás alapján dolgoztak ki, szerinte egy negyedik járványhullám esetén is megfelelő lesz. Már most is törekszenek a higiéniai szabályok betartása mellett arra is, hogy ne legyenek tömegrendezvények az iskolában, az évnyitót is a szokásosnál kisebb méretekben és szabadtéren tervezik megtartani, a szülőket pedig továbbra is arra kérik, ne jöjjenek be az iskolába. Azokban az esetekben pedig, amikor fertőzöttet találnak az iskolában, Turcsik Viktor szerint az intézményvezetők nem várhatnak a hatósági karanténhatározatra, hiszen a a további megbetegedéseket nekik kell megakadályozni az intézményben, akár úgy is, hogy a fertőzés kiderülése után azonnal távolléti oktatásba küldenek egy-egy osztályt – Akkor sem vár az ember hatósági határozatra, ha tűz üt ki az iskolában. Az iskolának van operatív vezetése, amelynek cselekednie kell, hogy elhárítsa a vészt – mondja az iskolaigazgató.
Turcsik Viktor elmondása szerint iskolájukban elenyésző számú gyermeket fog érinteni az iskolai oltási kampány, inkább az a jellemző, hogy a szülők saját szervezésben oltatták be gyermekeiket. – Mivel az iskolában máskülönben is sor kerül védőoltások tömeges beadására, az iskolai oltás lebonyolítása semmilyen problémát nem jelenthet majd – vélekedett a Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola igazgatója, aki nem osztja az oltottsági adatok kezelésével kapcsolatos aggodalmakat sem. Nemrég a Társaság a Szabadságjogokért mutatott rá, hogy ha az iskolavezetők fenntartások nélkül követik a miniszter utasításait, akkor nemcsak a szülők, tanulók oltás iránti igényeit mérik fel, hanem név szerint feltérképezik az iskolába járó tanulók átoltottságát. Ennek az adatkezelésnek pedig jelenleg nincs sem jogalapja, sem pedig legitim célja, ezért sérti a tanulók és a szülők személyes adataik védelméhez fűződő alapvető jogát. A jogsérelem orvoslása érdekében a jogvédő szervezet a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz fordul.
Turcsik Viktor erre úgy reagált: az oltásra vonatkozó szülői nyilatkozatokat csak az osztályfőnök látja, azt a tantestülettel sem osztják meg, és senkivel nem közöl az iskola adatokat a tanulók átoltottságával kapcsolatban. – Az iskoláknak óriási gyakorlata van az érzékeny adatok kezelésében. Olyan adatokat kezelnek az intézmények a gyermekről, mint az egészségügyi, családi háttérrel kapcsolatos vagy a gyermekvédelmi vonatkozású, akár például gyermekbántalmazással kapcsolatos adatok, amelyek legalább annyira érzékenyek, mint az oltottsággal kapcsolatos információk. Az oltottság jelen pillanatban magánügy, ennek megfelelően kezeljük a kérdést – húzta alá Turcsik Viktor. Hangsúlyozta, hogy az iskola csak annyit továbbít az illetékesek felé, hogy hányan kérnek oltást az iskolai oltási kampányban.
Pilz Olivér az oltási kampány témájához azt fűzte hozzá: jelenleg náluk is az oltásra való jelentkezés zajlik, de még semmit nem tudnak az iskolai oltási kampány lebonyolításának konkrét lépéseiről. Erről az iskola egyelőre nem kapott bővebb információt, bár kormányzati részről már elhangzott, hogy várható ilyen tájékoztatás.
„8 órában tanítottuk ugyanazt az anyagot, amit most öt órában”
A pedagógus a szeptembertől életbe lépő új Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban arról számolt be: az a tanárok számára is új feladatokat jelent, az új tankönyvek például csak most érkeztek meg az iskolába, így azokat ő maga is már csak a tanév során fogja majd végigtanulmányozni. A matematikát és fizikát oktató Pilz Olivér az új alaptanterv kapcsán elsősorban a tananyag mennyiségének növekedését kritizálta, de azt is hozzátette: ez nem minden tantárgyat érint. A matematika tananyagot például sikerült némileg csökkenteni. Ez azzal jár, hogy a kihagyott részeket a továbbtanulóknak fakultáción, vagy később a felsőoktatásban kell megtanulnia, de a helyzet szerinte még mindig elfogadhatóbb, mint a fizika tantárgy esetén, ahol a tananyag, amely szerinte már korábban is megtaníthatatlan mennyiségű volt, tovább nőtt, az óraszám viszont csökkent. – Korábban három év alatt, heti két órában kellett megtanítanunk azt a fizika tananyagot, amelyet most 2 év alatt, két, illetve három órában fogunk átadni, ami egy órával kevesebb a korábbinál. Huszonöt évvel ezelőtt, amikor tanítani kezdtem, még 12. osztályban is volt fizika óra, 8 órában tanítottuk ugyanazt az anyagot, amit most öt órában – mondja a pedagógus.
A megoldást semmiképpen sem az óraszám növelésében látja, mert a diákok óraterhelését így is túlzottnak látja: egy átlagos tizedikes tanítványának napi hét, vagyis heti 35 órája van, az érettségi előtti két évben pedig a fakultációk miatt akár 39 órája is lehet egy-egy diákjának. A terhelés az ő tapasztalatai szerint legfeljebb heti egy-két órával csökkent az elmúlt években, miközben a szakmai szervezetek és tantárgyi bizottságok továbbra is nehezen egyeznek meg arról, hogy egy-egy tantárgyból milyen tananyagrészeket kellene kihagyni.
