Több mint 200 millió forint értékében adott el 75 ezer darab Mol-részvényt Molnár József, a vállalat vezérigazgatója november 8-án, három nappal azelőtt, hogy a kormány a 480 forinton rögzítette volna az elszabadulni látszó üzemanyagárakat.
Molnár üzletéről lapunk is beszámolt, Varju László DK-s képviselő azonban súlyosabb összefüggést is sejt az egymást követő események között. A politikus Polt Péter legfőbb ügyésznek november 18-án küldött levelében rámutatott: a kormányzati ármaximalizálás napján a Mol-részvények árfolyama zuhanni kezdett, és a 2428 forintos mélypontot is elérte, november 8-án viszont még 2750 forintos áron is kereskedtek a papírokkal.
Varju szerint Molnár József, „jó ütemérzékének” köszönhetően így akár 18 millió forintos pluszhasznot is elérhetett. A DK politikusa szerint a Mol vezére előre tudhatott a várható kormányzati árszabásról – ha így történt, akkor Molnár részvényeladása felveti a bennfentes kereskedelem bűntettének gyanúját. Varju László ezért arról kérdezte Poltot, hogy
- indít-e vizsgálatot a bennfentes kereskedelem gyanúja miatt?
- Kinyomozná-e, hogy volt-e olyan személy, „aki nemcsak tudott a készülő kormányrendeletről, de az információval visszaélve nyerészkedett is a Mol papírok előre látható gyengülésén?”
Polt a tőle megszokott módon feljelentésként értékelte a megkeresést, és továbbította a Nemzeti Nyomozó Irodának. Az NNI-től aztán a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályához került az ügy, ahol november 30-án feljelentés-kiegészítést rendeltek el. Ilyet akkor tesz a rendőrség, ha pusztán a kapott dokumentum tartalma alapján nem tudnak egyértelműen dönteni a nyomozás elrendeléséről, illetve a feljelentés elutasításáról. Ebben az esetben további információkat kérnek be a feljelentőtől, vagy a rendőrség maga kezd adatgyűjtésbe.
A rendőrség még gondolkodik
A történtek miatt a Magyar Hang is megkereste a Mol sajtóosztályát: szerettük volna megtudni, hogy Molnár valóban 18 milliós vagy ennél is nagyobb plusz hasznot realizálhatott a Mol-részvények jó időben történő eladásával, három nappal a kormányzati árzár előtt. Arról is érdeklődtünk, hogy a vezérigazgató tudott-e a tervezett kormányzati intézkedésről, esetleg segített is a rendelet előkészítésében – és hogy keresték-e már a céget vagy a vállalatot a rendőrségtől. Ha választ kapunk tőlük, frissítjük cikkünket.
Segítenek, ahol tudnak
A hatósági árassá tett üzemanyag különösen a kisvállalkozók, családok által üzemeltetett benzinkutakat érte súlyos csapásként: a Szabad Európa cikke szerint sok kutasnak csak egy-két forintos haszon maradt a 95-ös benzin és az alapgázolaj eladásán, hiszen az üzemanyagárak nemzetközi szinten is magasak, a kormány pedig nem csökkentette az üzemanyagokat terhelő adókat és járulékokat.
A Mol mindenesetre ebben is meglátta a kínálkozó lehetőséget: Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója már jelezte a kormánynak, hogy szívesen átvenné az árlimit miatt bezáró kutakat.
