A tíz százalékos béremelés nem elégséges, de most nem is ez jelenti a fő problémát a rendvédelmi dolgozók számára, hanem a kötelező oltás – erről beszélt lapunknak a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) alelnöke, Szabó Zoltánné. Orbán Viktor ugyanis csütörtökön jelezte, több más állami szektor dolgozóihoz hasonlóan a rendvédelmi szervek munkatársai is kapnak majd tíz százalékos emelést, de erről további részleteket nem közölt.
Mint Szabó Zoltánné mondta, 2021 elejétől is kaptak már tíz százalékot, most jön ehhez újabb tíz, de ezt csak adománynak érzi, „legyetek csendben” címszó alatt. Sokkal jobb lenne szerinte, ha differenciáltabban emelnének, mert a kezdőnek, aki most kap 260 ezret, ez nem sokat fog jelenteni, aki viszont keres 900 ezret, jobban megérezheti majd, miközben neki kevésbé lenne rá szüksége. – Nem azt mondom, hogy a többet keresők ne kapjanak, mert az sem lenne fair, viszont igazságosabban kellene elosztani – tette hozzá Szabó.
Fegyverpénz: talán márciusban, de nem mindenki
Mi a helyzet a nyáron emlegetett fegyverpénzzel? – kérdeztük tőle. Június elején beszélt arról Orbán Viktor, hogy előre hozzák a 2023-ra tervezett rendvédelmi szolgálati juttatás kifizetését, a dolgozók pedig hathavi fizetésnek megfelelő bónuszt kapnak jövő februárban. A BRDSZ júliusban arról beszélt, elfogadhatatlan, hogy ezt a juttatást csak a katonák és a rendőrök kapják, tizenötezer rendvédelmi közalkalmazott, kormánytisztviselő (riaszos) és munkavállaló viszont nem. „Nem hivatásos állományúakról van szó és annak ellenére, hogy ez a sok kolléga bizony-bizony segített a pandémiában és minden másban a hivatásosok helyett, amikor ők máshová voltak vezényelve, nem kapnak. Nem újdonság, mert amikor az állomány 2019-ben karácsonykor kapott egy 500 ezer forintos jutalmat, akkor a riaszos állomány, úgy emlékszem, 30 ezer forint körüli összegben részesült” – fejtette ki akkor az ATV Híradójának a BRDSZ elnöke, Bárdos Judit.
Jelenleg is úgy áll, hogy ezt a fegyverpénzt ők nem fogják megkapni? – kérdeztük Szabó Zoltánnétól. Elmondása szerint továbbra sincsenek meg a szempontok, ki és miért kaphatja meg, „a rendőrség szempontjából ugyanolyan fontossággal bíró tevékenységek végzői fityinget sem kapnak”. Ugyanaz a helyzet elmondása szerint, mint az egészségügyben: „úgy néz ki, az orvosokat sikerült rendesen megfizetni, a mellettük dolgozó egészségügyiseket viszont nem”. Viszont amíg nincs erről végrehajtási szabály, addig csak találgatni lehet, amibe az alelnök nem menne bele. A juttatást majd csak akkor fizetik ki, ha a gazdasági növekedés meghaladja az 5,5 százalékot. A belügyi tárca képviselői november végén azt közölték, hogy akár 2022 márciusáig is elhúzódhat a fegyverpénz kifizetése.
Kerestük a Független Rendőrségi Szakszervezetet (FRSZ) is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy idén megkapták a tíz százalékot, ami aztán be lett építve a bérbe, jövő évtől így összességében 21 százalékról lesz szó, mert plusz egy százalék pótlék is jár majd hozzá – mondták.
Mi lesz azokkal, akik nem oltatják be magukat?
A BRDSZ alelnöke szerint viszont nem is a fizetésemelés elégtelensége most a legfőbb probléma, hanem a kötelező védőoltás, ami miatt szerinte többen kieshetnek majd a szakmából. Szabó Zoltánné problémásnak tartja, hogy általánosan tették kötelezővé, nem pedig munkakörök szerint mérlegeltek, „van olyan kolléga, aki reggel bemegy az irodába, este pedig hazamegy”, ami így más szerinte, mint ha valaki egész nap az utcákat rója. Nem veszik figyelembe az elmondása szerint azt sem, ha valaki két hónapja átesett a fertőzésen, így nem feltétlenül lenne szükséges számára az oltás. Orvosszakmai szempontból lát problémákat Szabó, ahogy az is gond szerinte, hogy korábban a munkáltató kérhette, hogy küldjék el illetmény nélküli szabadságra, most viszont a munkáltató dönthet majd így.
A hivatásos állományi jogviszonyuk viszont továbbra is fennáll majd, nem mehetnek el bárhová dolgozni, nem alapíthatnak céget csak úgy, nem tudni, ki fizeti a tb-t és jogosultak lesznek-e orvosi ellátásra – sorolta. Kérdésünkre, ismer-e személyesen olyanokat, akik emiatt kiesnek majd, azt mondta, hogy természetesen, tud hasonlókról. Akinél van egy biztos háttér, aki könnyebben meg tudja oldani, annál ez más, mint aki mondjuk három gyereket nevel, és természetesen nem engedheti meg magának a munkája veszélyeztetését.
Annak idején volt arról felmérés Szabó Zoltánné elmondása szerint, hogy milyen sok kolléga gondolkozik rajta, a felmondási tilalom feloldása után távozzon-e. A tilalom most is fennáll, nem tudni viszont, most mennyien gondolkoznak a távozáson, vagy mennyien tették meg eddig. Az alelnök hozzátette, egészen őrült ötleteket hall, honnan akarják pótolni a kieső embereket, kérdésünkre viszont részletezni sem szerette volna, miket hallott.
Külföldön bizonyos rétegeket köteleznek csak szerinte, azt pedig meg is érti, ha a hatvan év felettiek esetében mondjuk így tesznek, mert ott nagyobb a veszély.
A karanténban lévők miatt is nagy a teher a rendőrökön
Felvetésünkre, most jobb-e a rendőrök helyzete, mint télen és tavasszal, amikor még számos korlátozást kellett betartatniuk, Szabó azt mondta: „nyilván kevesebb szolgálat van most, mint mikor két rendőr és egy katona közösen őrizték éjszakánként a semmit”, de azért továbbra is leterheltek.
Az FRSZ-es nyilatkozónk viszont hozzátette, azért a karanténban lévők ellenőrzése jelenleg is súlyos terhet ró rájuk, naponta hat-hétezer fertőzött van most is, „háromszáz-négyszáz ember egy megyében”. Persze, nyilvánvalóan nem tudnak mindenkihez kimenni, ahogy erről az elmúlt évbeli tapasztalatok alapján hallhattunk, illetve sokan meg is győződhettek róla. Forrásunk is elmondta, tavaly év végén koronavírus-fertőzött volt, de mire kiírták volna, már meg is gyógyult és mehetett vissza. (Miután az eljárásrend szerint a tünetek kezdetétől számították a karantént, és a fertőzött elmondása számított leginkább, mikorra teszi a kezdetet, így sokszor visszamenőlegesen írta ki a népegészségügy a karantént.)
Még van egy hónap, januárig kell beadniuk a nem ügyfeles kollégáknak is – hallhattuk az FRSZ képviselőjétől, aki maga is beadatta az oltást, és személyesen próbálja rábeszélni a kollégákat, hogy tegyék meg. Mint elmondta, az a furcsa helyzet állt elő, hogy a pedagógusok és ők is azért harcoltak januárban, hogy minél hamarabb kaphassák meg, most viszont az a probléma, hogy kötelező lesz. A maga részéről ezt kettősnek találja, a kötelezővé tételtől pedig csak amiatt tart, mert aggódik, nehogy emiatt működésképtelenné váljon a rendőrség. A legutóbbi felmérés, amiről hallott, arról szólt, hogy 68-70 százalék oltatta be magát, de azóta már eltelt több hét, többen lehetnek mostanra. Elmondása szerint továbbra is létszámhiány van a rendőrségen, egyes területeken nagyobb, másokon kisebb, viszont a fiatalokat nem mindig könnyű meggyőzni, hogy válasszák a hatósági munkát, az idősebbeket itt tartani pedig szolgálati jogviszonnyal lehet.
A Belügyminisztérium október végén közölte, hogy a rendőrség átoltottsága 68,9 százalékos. Akkor az FRSZ főtitkára, Pongó Géza beszélt lapunknak arról, hogy ha százasával vagy ezresével kell emiatt majd a rendőröknek leszerelniük, az humánpolitikai problémákat fog okozni. Pongó akkor nem tartotta szerencsésnek a kötelező oltásról szóló döntést, különösen egy olyan időszakban, amikor létszámhiánnyal küzd a rendőrség, elsősorban a végrehajtói állománynál.
