Ismét eljött a ritka alkalom, hogy aktív ellenzéki és kormánypárti politikusok vitáznak egymással: pénteken elkezdődött Tihanyban a TRANZIT Közéleti Évadnyitó és GondolatEXPO nevű kormányközeli szervezésű rendezvény. A vitasorozatot Rétvári Bence (KDNP) és Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) összecsapása nyitotta. A témák többek között a 2022-es választási eredmény értékelése, az ukrajnai háború és a válság kezelése voltak.
A Tranzit fesztivál Garázsviták sorozatában hat vitát rendeznek idén ellenzéki és kormánypárti politikusok között pénteken és szombaton. Az összesen tizenkét meghívott között egyetlen női politikus sincs. Az ellenzéket két MSZP-s, két Momentumos politikus továbbá a Szikra Mozgalom és az ellenzéki összefogás színeiben parlamenti mandátumot szerző Jámbor András valamint Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, az ellenzéki összefogás 2022-es miniszterelnök-jelöltje képviseli.
A vitákat élőben is közvetíti a rendezvény Facebook-oldalán. Péntek délután Rétvári Bence (KDNP), a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Márki-Zay Péter vitája nyitotta meg a sorozatot.
A témák többek között a 2022-es választási eredmény értékelése, az ukrajnai háború és a válság kezelése voltak.
Az ellenzéki választási kudarc okaként Márki Zay Péter a kormányoldal szerinte korábban soha nem látott túlerejét nevezte meg – 25 ezer plakáton hazudoztak, mi 2 500 plakáton tudtunk védekezni – mondta. Rétvári Bence szerint a vereség oka az volt, hogy az ellenzék nem a magyar érdekek felől nézi a politikát, és tagadta a kormányoldali erőforrás-többletet, szerinte az internet korában nem lehet a közmédia egyoldalúságára hivatkozni, és az ellenzéki oldalon meglévő erőforrásként a külföldi kampánytanácsadókat nevezte meg.
Háború és béke
Márki-Zay Pétert arra igyekezett rávenni a műsorvezető, Horváth Szilárd, hogy mondja ki: ha kormányra került volna, küldött volna fegyvereket Ukrajnába. Márki-Zay azzal hárította el a kérdést, hogy Magyarországnak nincsenek olyan fegyverei, amelyeket Ukrajnába küldhetne, és hogy támogatja Orbán Viktort abban, hogy Magyarország uniós tagországként megszavazta az összes Oroszország elleni szankciót. A beszélgetés egy pontján azt is mondta: támogatni kell a NATO-t. Továbbá feltette a kérdést, hogy mit keresett az ukrán-orosz fronton Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség főparancsnoka, ezt a kérdést viszont Rétvári Bence hárította el azzal, hogy hadi kérdés, vagyis nem feltétlenül tartozik a nyilvánosságra, hogy a magyar katonai vezető az ukrán katonai vezetőkkel miről tárgyalt, mindenesetre nem harcolni ment Ukrajnába.
Rétvári Bence a háború negatív gazdasági hatásait és a béke fontosságát hangsúlyozta, szerinte a háborút akkor lehet befejezni, ha a „a szuperhatalmak” hajlandók a béke irányába elmozdulni. A szuperhatalmak között az Egyesült Államokat és nyugat-európai országokat említette, akik „nem békéről beszélnek, hanem fegyverszállításról”. Oroszország szerepéről nem esett szó, Márki-Zay szerint viszont Putyin a felelős, ezért „nekünk Putyint kell megállítani”, ugyanakkor azt hozzátette: más NATO-tagországok sem küldtek katonákat Ukrajnába.
A szankciók hatásosságáról is eltértek a vélemények, mert míg Rétvári azt hangsúlyozta, hogy a szankciók nem Oroszországot, hanem Európát kényszerítik térdre, addig Márki-Zay utalt arra: Oroszország hamarosan már az utasszállító repülőgépek alkatrészeit sem tudja pótolni, chipeket és repülőalkatrészeket Kína sem szállít neki, és Oroszországnak ezt a problémáját a Rétvári által említett, a nyersanyagok értékesítéséből származó növekvő bevétel sem oldja meg. Nem sikerült közelebb kerülni annak a kérdésnek a megoldásához, hogy a Fidesz által háborús inflációnak nevezett infláció mekkora részben a háború és mekkora részben egyéb tényezők következménye, hiszen az energiaárak már jóval a háború kitörése előtt gyorsan nőttek, ahogy az infláció is.
A rezsicsökkentés margójára
Központi téma volt a rezsicsökkentés, amelyet Rétvári Bence szerint az ellenzék teljesen eltörölt volna, és emlékeztetett: Márki-Zay Péter fenntarthatatlannak nevezte azt. Márki-Zay azt vetette ellen, hogy ma már a kormány is fenntarthatatlannak minősíti a rezsicsökkentést. – Őszintén szólva ezt nem mertem volna meglépni, mert fellázadtak volna az emberek – utalt a rezsicsökkentés részbeni, átlagfogyasztás feletti kivezetésére. – Az pozitív, hogy a kormány belátta, hogy ez fenntarthatatlan – mondta. A rezsicsökkentés eddigi formáját elmondása szerint azért tartotta fenntarthatlannak, mert ebből a konstrukcióból azok profitáltak legtöbbet, akik sok energiát használtak, például a medencéjüket fűtötték.
Emlékeztetett: a kormányfő választási ígérete viszont az volt, hogy változatlan formában marad fenn a rezsicsökkentés. – 5-7szeresére emelkedtek az árak, de ez mehetett volna így tovább, ha a háborús szankciók nem lövik ki az egekbe az energiaárakat – válaszolta erre Rétvári, aki szerint demagóg Márki-Zaynak az a felvetése, hogy korábban azok is részesültek a rezsicsökkentésből, akik az uszodájuk fűtésére használták fel a kedvezményes árú energiát.
Márki-Zay üdvözölte, hogy ez a lehetőség megszűnt, de kritizálta, hogy így rosszul szigetelt házakban élő nyugdíjasok vagy több gyermekes családok fizetnek majd az átlagfogyasztás felett lényegesen többet az energiáért. Rétvári szerint demagóg dolog az uszodák fűtésére hivatkozni, mert a rezsicsökkentés „a középosztályt és annak alsó rétegét megóvja a lecsúszástól”. A nehéz helyzetben lévőknek szerinte is segíteni kell, amit szerinte a kormány meg is tett, egymillióval több munkahely és családi adókedvezmény formájában.
Szólt a felújítási támogatásokról is, amelyekből szerinte sokan energetikai korszerűsítésre, például napelemre ruháztak be, de nem született válasz arra a kérdésre, hogy azok, akik nem tudnak önrészt előteremteni, és hitelt sem kapnak, hogyan vehetnék igénybe a támogatásokat. A tehetősek támogatása elleni kifogásokra adott ponton azt reagálta az államtitkár: ez szerinte irigység, és azt is megjegyezte: mindenképpen jobb, ha magyar háztartásokba, mint ha multikhoz kerül a pénz.
Rétvári Bence a kormány eredményessége kapcsán azt hangsúlyozta: a második negyedéves gazdasági növekedés 6,5 százalék volt, míg az uniós átlag 4 százalék, ezzel az elsők között van Magyarország az unióban, tavaly 7,1 százalékos növekedéssel az első volt, amit uniós pénzek nélkül (a helyreállítási alap forrásai voltak azok, amelyek nem érkeztek be Magyarországra – a szerk.) értek el. Márki-Zay viszont azt emlegette, hogy Bulgária után Magyarországon a második legkisebb a fogyasztás, ez alapján a második legszegényebb ország az unióban. Ha az ellenzéki összefogás nyerte volna meg a választást, akkor elmondása szerint beléptek volna az Európai Ügyészségbe, és mivel ez „garancia lett volna, hogy megszűnik a lopás”, megkapta volna Magyarország az uniós pénzeket. A kérdésre, hogy ez nem korlátozná-e az ország szuverenitását, azt válaszolta: ez csak a tolvajok szuverenitását korlátozná. Rétvári szerint viszont politikai nyomásgyakorlás az oka, hogy Magyarország nem jutott hozzá eddig az uniós pénzekhez.
Vita alakult ki a kivándorlás mértékéről, Márki-Zay Péter azt mondta: egymillió magyar él külföldön, de az adat forrását nem tudta megnevezni. Rétvári sem mondott számot, így az nem derült ki, hogy hány külföldre vándorolt magyarral számol a kormány, Rétvári csak azt említette, hogy az elmúlt években többen települnek haza, mint ahányan kivándorolnak. Ennél bővebben nem fejtették ki a kivándorlás kérdését a politikusok. Márki-Zay derültséget keltett azzal is, hogy elfelejtette: a pedagógusok 13. havi fizetését a Bajnai-kormány alatt szüntették meg.
Nem maradt el a gyurcsányozás
A választás kapcsán a műsorvezető és Rétvári Bence is többször faggatták Márki-Zay Pétert az ellenzéki összefogás pártjai közötti véleménykülönbségekről illetve arról, hogy miért lépett szövetségre Gyurcsány Ferenccel. Márki-Zay a saját szerepéről azt mondta: a pártok véleményéről a pártokat kérdezzék, ő a közös kormányprogramért felelt, amely szerinte szakmai szempontból egy jó program volt, és elmondása szerint sikerült elérnie, hogy Gyurcsány Ferenccel nem szerepelt közös rendezvényen. – Nem én tettem őket oda, ők tettek engem a legelső helyre – mondta a hatpárti közös lista összetételével kapcsolatban. Arra, hogy mi kötötte össze őket, példaként az euró bevezetésének szándékát és a környezetvédelmet említette.
Rétvári azt firtatta, hogyan kormányoztak volna ennyi véleménykülönbség mellett, ha Márki-Zay Péter nem vállalja a felelősséget az általa vezetett választási szövetségben szereplő pártok véleményéért. Márki-Zay erre azt kezdte firtatni, hogy Rétvárinak is felelősséget kellene vállalnia azért, hogy Schmidt Mária kormányközeli történész miért beszélt a sorkatonaság újbóli bevezetéséről, Rétvári válasza szerint azonban egy történész véleményéről van szó, aki sem országgyűlési képviselő, sem miniszter.
Az infláció ellenszereként Márki-Zay az áfacsökkentést nevezte meg. Rétvári kitartott a benzinárstop mellett, amelyet Márki-Zay bírált, mert piaci torzuláshoz és üzemanyaghiányhoz vezet. Szerinte a „kulturált megoldás” a Németország és Lengyelország által alkalmazott áfacsökkentés lett volna, amit Rétvári azzal bírált, hogy a korábban a Fidesz-kormányok által bevezetett élelmiszeráfa-csökkentéseket az ellenzék nem támogatta, azzal az indoklással, hogy a kereskedők áremeléssel reagálnak rá, ami felemészti az áfacsökkentést, Márki-Zay szerint azonban léteznek olyan szabályozási módszerek, amelyekkel ez kikerülhető, ezeket az Egységben Magyarországért programjában ismertették. Kiemelte: Ausztriában a fuvarozókat és a mezőgazdászokat is támogatta az állam az üzemanyagáremelkedés miatt.
A jövővel kapcsolatos elképzeléséről Rétvári azt mondta, Magyarország legfőbb érdeke az lenne, ha „minél hamarabb vége lenne a háborúnak a ngyhatalmak fegyverszünetről beszélnének”, és ha a gazdaság újra nőne. Márki-Zay szerint egy tisztességes demokratikus jogállam lenne ez az érdek, „nem fakivágás, diktatúraépítés”, és egy jobboldali, keresztény értékrendű párt építésében elmondása szerint szívesen részt venne, illetve szerinte jó lenne, ha az állam „tanári béremelésre költene, nem a Vodafone-ra”.
