Áder János köztársasági elnök szerint az új kormánynak első döntései között kell gondoskodnia a Velencei-tó vízpótlásának megoldásáról. A Velencei-tó vizének több mint 40 százaléka tűnt el az elmúlt két évben a becslések szerint, ám a kormány nem fogadta el a vízpótlásról szóló korábbi, 40 milliárd forintos költségvetésű tervet, mert túl drágának találta azt.
Az államfő Kék bolygó című podcastjának legújabb, hétfői adásában beszélgetett a témáról Reich Gyula vízépítő mérnökkel, a Vízügyi Tudományos Tanács titkárával. A szakember emlékeztetett, a Velencei-tó vízpótlásának lehetőségeit vizsgáló munkacsoport tavaly év végén arra a megállapításra jutott, hogy hosszú távon biztosítható a tó egészséges vízállása – a beszélgetésről az MTI számolt be.
Becslések szerint két év alatt a tó vizének több mint 40 százaléka tűnt el. Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint ennek a vízpótlásnak az ára akár 40 milliárd is lehet, amire a kormány szerint egyelőre nincs pénz. A terveket tartalmazó előterjesztést egyébként tíz évre titkosították, és egyelőre valóban nem fogadta el őket a kormány azzal az indoklással, hogy a pénzt inkább a gazdaság újraindítására fordítanák.
Reich Gyula szerint az egészséges vízállás biztosítása érdekében új üzemrendet kell kialakítani a Velencei-tó két víztározójánál, lehetővé kell tenni a vízpótlást a rákhegyi és csákvári karsztvizekből, valamint az agárdi szennyvíz tisztításából. Ezekkel a lépésekkel összesen akár 80-85 centiméterrel is emelhető a tó vízállása, amely tavaly szeptemberben mindössze 71 centiméter volt, jelenleg pedig 98 centiméter, amely 10 centiméterrel alacsonyabb a tavaly ilyenkor mértnél. Egymillió köbméter víz beérkezése 4 centiméter emelkedést eredményez a Velencei-tóban, amelynek jelenlegi maximális vízszintje 178 centiméter.
A szakember kifejtette, hogy a Velencei-tó egyetlen állandó forrása a Császár-víz nevű patak, amely jelenleg a zámolyi és pátkai tározókon keresztül jut el a tóba. Reich Gyula szerint egyik első lépésként létre kell hozni egy olyan csatornát, amelynek segítségével a patak elkerülheti a víztározókat és közvetlenül eljuthat a Velencei-tóba, ezzel egy időben pedig megtörténhet a két tározó kikotrása. A két tározóból együttesen mintegy 10-11 millió köbméter vizet lehet a tóba engedni, amennyiben megfelelő a vízminőségük. Az elmúlt ötven év alatt azonban lepusztult a két tározó állapota, jelentősen megnőtt bennük az iszap- és a szervesanyag-tartalom, így az ott tárolt víz minősége romlott, ami nagyban hozzájárult a Velencei-tó jelenlegi alacsony vízállásához.
Reich Gyula szerint emellett a Velencei-tó vízpótlásához fel kellene használni a Rákhegynél és Csákvárnál található karsztvízfölösleget, ami ugyanúgy nem jelentene semmilyen problémát, mint a klórmentesen megtisztított agárdi szennyvíz felhasználása. Áder János ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a tisztított szennyvizet a világ több pontján sikerrel hasznosítják újra, Szingapúrban például ivóvízként is palackozzák.
Áder János emlékeztetett, a Velencei-tó alacsony vízállása nem példa nélküli, az elmúlt évszázadokban ugyanis többször kerülhetett közel a kiszáradáshoz a tó, az elmúlt 3 évben pedig az átlagosnál 30-40 százalékkal kevesebb csapadék hullott.
