Aggódnak az osztrákok a Fertő tavi beruházás miatt

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Drótkerítéssel zárták el a Fertő tó magyarországi partszakaszát a látogatók elől, és már fakivágást és nádirtást is végeztek, a játszóteret pedig letarolták. A munka tavasz óta mégis áll, az építkezésre hirdetett pályázatot pedig februárban indoklás nélkül visszadobták. A formálódó projektről pedig a jelek szerint a magyar környezetvédők sem tudnak sok mindent – derült ki a HVG cikkéből, ami szerint a Fertő osztrák hívei, tartományi zöldek és önkormányzati képviselők augusztus elején Fertőmeggyesen tárgyaltak a kialakult helyzetről. Itt derült ki, hogy a tervek 136 hektáron épülő, 880 férőhelyes parkolóról, valamint buszállomásról, vitorláskikötőről, százágyas, négycsillagos szállodáról, sport- és ökolétesítményről, kempingről szólnak.

Az osztrák szakértők úgy vélik, a parkoló méretéből kiindulva nyaranta napi nyolcezer járművel is növekedhet a forgalom. A bécsi Kurier szerint az osztrákok nem tartják elfogadhatónak a magyar fél által közölt álláspontot, hogy osztrák vizeket nem zavaró, magyar beruházásról van szó. Ugyanis osztrák tulajdonú hajóstársaság, a Drescher és étterem, a Walter Eselböck által fenntartott Haus im See is érintett lehet a változtatásokban. A magyar hatóságok a beruházásra hivatkozva az ő működési engedélyüket is egyoldalúan felmondták.

A Fertő-táj Világörökségi Egyesület leginkább a magyar fél elzárkózását kifogásolja, megjegyezve, hogy sem a bécsi kancellári hivatal, sem a burgenlandi önkormányzat természetvédelmi tanácsosa, Astrid Eisenkopf megkeresésére nem érkezett válasz a magyaroktól. A meinbezirk.at szerint szeptemberben asztalhoz ülnek a felek, a magyarok pedig megmutatják a már elkészült hatástanulmányokat az osztrákoknak. Regina Petrik, az osztrák Zöldek tartományi szóvivője szerint viszont az sem elképzelhetetlen, hogy az aránytalan építkezés miatt visszavonják a világörökségi besorolást.

A Fertő tó közelében a HVG viszont nem találkozott olyannal, aki vitatta volna, hogy kell beruházás. Átfogó elképzelés már 2015-ben született, azt viszont azóta teljesen átírták, úgy döntve, hogy több mint ötezer négyzetméteren kétszintes üdülőket, százszobás szállodát, gigakikötőt és víziparkot is építenek. Idén márciusban kormányhatározat mondta ki, hogy 23 milliárd 260 millió forintot lehet a Fertő tóra költeni, miközben a négy évvel ezelőtti tervben még 7 milliárd 930 millió forint szerepelt. A bécsi Kurier szerint a Fertő tavi beruházásban az Orbán család személyesen is érdekelt lehet.

Aggodalmat vált ki a tó magyar oldalán épült nádfedeles cölöpházak helyzete is, főleg miután ezeket a néhány évvel ezelőtti arculati tanulmány még megőrzendő értékként kezelte. A legfrissebb látványterveken viszont már nem szerepelnek. A helyi zöldek közlése szerint a cölöpépítményekre korábban 99 éves bérleti szerződéseket kötöttek, amiket viszont most határozatlan idejűre módosítottak. A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezetője, Kárpáti Béla ráadásul július végén az osztrák ORF-nek azt mondta: fogy a cölöpházak körül a levegő. A házak tulajdonosai pedig hiába érdeklődnek levélben, nem kapnak választ. A 21 cölöpépítményből 10 vállalatok, hivatalok tulajdonában van, és eddig üdülőként használták azokat. A hajózási cégek helyzete is bizonytalan: az engedélyük tíz évre szól, de télen már kitiltották őket a tóról, és ideiglenesen csak augusztus 31-éig mehettek vissza.