Sokan arra gyanakszanak, hogy Csengele régi-új polgármestere egy új akkugyárat telepítene a Csongrád megyei településre. Ezzel viszont nem arat osztatlan sikert.
„Ha nem akkugyárra, akkor mi szükség lehet 250 hektár ipari területre egy kétezer lelkes faluban? – ez a kérdés ütött szöget néhány ember fejébe a Csongrád megyei Csengele községben. A polgármester ugyanis tavaly év vége óta azon ügyködik, hogy kiemelt gazdasági övezetbe soroljon 200-250 hektár, jelenleg mezőgazdasági területet, ahol hirtelen 70 százalékos lenne a beépíthetőség” – írja Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos független képviselő, aki szerint a helyiek legnagyobb félelme, hogy valójában akkumulátorgyárat terveznek a kertek alá. „Azt már lehetett tudni korábban is, hogy Szegeden épülő BYD elektromos autógyár saját akkugyárat akar, illetve a szomszédos Kisteleken végül a tiltakozás miatt nem épül ilyen üzem. Sajnos elég logikus lépés lenne, hogy egy településsel odébb próbálkozzanak. Pedig egy ekkora üzemhez nincs a környéken se elegendő víz, se munkaerő.”
Kétségtelen, s erre Hadházy is felhívja a figyelmet, hogy Tóth Tibor polgármester még májusban, a választások előtt közzétett egy Facebook-bejegyzést egy találkozóról, ahol Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett. A szöveg szerint „a jó hangulatú megbeszélésen elhangzott, hogy a két óriásberuházás (BYD és Rheinmetall) Szegedre telepítése olyan lehetőséget nyit meg a többi település számára – beleértve falunkat is – amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak: nagyszabású infrastruktúra-fejlesztések zajlanak majd le, ennek köszönhetően megújulnak majd útjaink, számos új munkalehetőség lesz elérhető és meg fogjuk valósítani az óvoda-bölcsőde-konyha fejlesztését is.” Hadházy azt írja, az őt megkereső helyieknek több dolog is gyanús lett, és ebből csak az első, hogy Tóth Tibor polgármester nem kommunikál nyíltan arról, mit szeretne valójában. A második, hogy a képviselő-testület még tavaly év végén felhatalmazta őt, hogy egymaga járjon el ebben az átminősítés ügyében. Az érintett terület jelenleg ugyanis egy úgynevezett ökológiai folyosóhoz tartozik, ami miatt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága vélhetően nem adná meg az engedélyt az átminősítésre. Tóth polgármester mindenesetre azért lobbizik, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt projektnek nyilvánítsák a tervét, így figyelmen kívül lehetne hagyni a környezetvédelmi szempontokat.
„Nagyon valószínű, hogy ez a lobbitevékenység nyitott fülekre talál a kormánynál, amelynek gazdaságpolitikája újabban abban merül ki, hogy Kína hátsóudvarává alakítja hazánkat” – írja Hadházy, aki felhívja a figyelmet arra is, hogy Tóth Tibor öt éve még függetlenként nyert, de most, „amikor az állampárt erkölcsileg a legmélyebbre jutott, idejét érezte annak, hogy hivatalosan is fideszes legyen”. Azt már mi tesszük hozzá, hogy Tóth Tibor fölényes győzelmet aratott június 9-én: a szavazatok 72,56 százalékát szerezte meg.
