Alig regisztrálták oltásra a 12-15 éveseket

Alig regisztrálták oltásra a 12-15 éveseket

Lefertõtleníti kezét egy érkezõ diák a történelem írásbeli érettségi vizsga elõtt a Nagykanizsai Zsigmondy Vilmos Szakképzõ Iskolában 2021. május 5-én (Fotó: MTI/Varga György)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A 12-15 éves korosztály kevesebb, mint 15 százalékát regisztrálták koronavírus elleni oltásra több mint két hét alatt. Ez jóval kevesebb a 16-18 éves korosztály regisztrációs arányánál is, amely az utolsó adatok szerint kevéssel 50 százalék alatt van. Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul jelentette be május 10-én, hogy megnyitják a regisztrációt a 12-15 éveseknek, pedig pár nappal korábban még úgy nyilatkozott: nyár végéig nem születik erről döntés.

Közel 400 ezer 12-15 éves gyermekből egyelőre 59 ezret regisztráltak szüleik koronavírus elleni védőoltásra, és közülük eddig 45 százalékuk kapta meg legalább az első oltást – közölte kedden a kormányzati koronavírus-tájékoztató oldal. Ez azt jelenti, hogy az érintett korosztály 14, 75 százalékát regisztrálták a szülei két és fél hét alatt, és alig felük, vagyis nagyjából 7 százalékuk lett beoltva. Akárcsak a 16-18 évesek, a 12-15 évesek is csak a Pfizer-Biontech mRNS-alapú vakcinájával olthatóak, amelynek használatát az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyta a 12-15 évesek körében. E korosztályban a KSH utolsó adatai szerint 2020-ban 391 024-en voltak. A számuk 2021-ben is hasonló, mivel a soron következő évfolyam, a 2020-ban 11. évüket töltők is százezren vannak.

Az oltásra jelentkező 12-15 évesek aránya eddig alacsony, sokkal alacsonyabb még a 16. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött fiatalkorúak arányánál is. Közülük az utolsó adat szerint 90 ezren regisztráltak oltásra, ez a 197 ezer főt számláló korcsoport kevesebb, mint a fele volt. Ráadásul a 90 ezer regisztrált a 16-18 évesek körében mindössze négy nap alatt, a regisztrációs lehetőség május 6-i, csütörtöki bejelentésétől vasárnapig gyűlt össze. Ezzel szemben a 12-15 évesek oltási regisztrációja sokkal lassabban halad, főleg annak fényében, hogy létszámuk a duplája a 16-18 évesekének, és négy napnál már sokkal több idő állt rendelkezésükre arra, hogy jelentkezzenek.

A bizonytalanságot növelheti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök június 4-én még úgy nyilatkozott a Kossuth rádiónak adott interjújában, hogy nincs még konszenzus az egészségügyi szakemberek között a 12-15 éves korosztály oltásáról, ezért nyár vége előtt nem is lesz döntés a kérdésben. Négy nappal később viszont már azt jelentette be a kormányinfón, hogy engedélyezte a kormány a 12-15 évesek oltásának megkezdését.

Ausztria még május közepén jelentette be, hogy korlátozás nélkül engedélyezi a 12-15 évesek regisztrációját az oltásra. Németországban egyelőre nem ez a helyzet, ott a német közegészségügyi Intézet, a Robert Koch Intézet állandó oltási bizottsága csak akkor ajánlja a 12-15 évesek oltását, ha olyan betegségben szenvednek, amely miatt náluk a Covid 19-fertőzés súlyosabb lefolyása valószínűsíthető, illetve ha olyan kontaktszemély közelében élnek, akit meg kell óvni a fertőzéstől, vagy aki foglalkozása miatt különösen nagy fertőzési kockázatnak van kitéve.

A véleménykülönbség okait a Wiener Zeitung cikke foglalta össze: az osztrák szakemberek egyrészt azzal érvelnek, hogy az EMA alapos vizsgálatok után hagyta jóvá a Pfizer-Biontech vakcinájának alkalmazását 12-15 éveseknél, és az oltás haszna meghaladják annak kockázatait – itt nem a járvány terjedésének megfékezésére gondolnak, hanem arra, hogy minden egyes gyermek esetén egyénileg nagyobb a haszna, mint a kockázata az oltásnak. A német oltási bizottság viszont azzal támasztotta alá a véleményét, hogy egyelőre nem teljesen világos, hogy pontosan mekkora a kockázata a súlyos lefolyású Covid-megbetegedésnek ebben a korcsoportban, vagyis mennyiben szolgálja az oltás tulajdonképpen a gyermekek egészségének védelmét. Az Egyesült Királyságban a BBC információi szerint a közeljövőben valószínűleg nem kínálják fel az oltást a teljes 12-15 éves populációnak, míg az Egyesült Államokban szintén minden 12-15 év közöttit oltanak.

A korosztály oltási hajlandósága Ausztriában is alacsonynak tűnik, bár magasabb, mint Magyarországon. A május közepén megnyílt regisztráció után egy hónappal, június 16-án Alsó-Ausztriában a korcsoport 25 százalékát regisztrálták oltásra az osztrák közmédia, az ORF tudósítása szerint.

Póta György házi gyermekorvos a Magyar Narancsnak nyilatkozott a kérdésről kedden: a gyermekorvos szerint, ha újra elkezdenek közösségbe járni a gyerekek, megugrik majd a fertőzöttek száma. „Előbb vagy utóbb mindenki rájött arra, hogy ha a gyerekeket nem tudjuk kivenni a vírus továbbadásából, az úgynevezett transzmisszió szempontjából, akkor lényegében járványtanilag sosem fogunk a végére érni a pandémiának. Nagyon fontos, hogy a vírus terjedését meggátoljuk, mert ha szabadon terjed, akkor meg fogja találni tömegével az arra fogékony egyedeket” – mondta a szakember.

A gyermekorvos arra is felhívta a figyelmet: ezt követően a harmadik hullám ideje alatt kiderült, hogy a brit vagy a delta mutáns a gyerekeket is egyre nagyobb számban érinti, és bizony akár hosszú vagy súlyos, akár kórházi kezelést is igénylő betegség alakulhat ki esetükben is. – Hadd tegyem még hozzá, hogy gyerekorvosként azt látjuk, függetlenül attól, milyen súlyosságú volt a Covid-fertőzés, maga a betegséglefolyás, irdatlan számban növekszik az úgynevezett poszt-Covid szindrómás esetek száma. A saját praxisomban is előfordult több ilyen eset: fejfájás, hetekig eltartó gyengeségérzés, ami miatt például abba kellett hagynia a gyereknek a sportot, mert nem bírta. Ezeknek a gyerekeknek egyike sem volt kórházi kezelést igénylő eset, a betegség minden esetben hamar lezajlott, körülbelül egy héten belül, otthon az anyukájukkal meggyógyultak. El lehet azon gondolkodni, hogyan érinti a gyerekeket a koronavírus. De igazából nem lehet kérdés, hogy feltétlenül érdemes oltani a gyerekeket is  – mondta a Magyar Narancsnak Póta György.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a Magyar Hangnak azt mondta: a kormányzati állásponttal szemben a szakszervezet szerint igenis járványügyi gócpontok voltak az iskolák Magyarországon a járvány első, második és harmadik hullámában is. A szakszervezet tudomása szerint körülbelül 100 oktatási dolgozó halt meg koronavírus fertőzés következtében – és elmondása szerint a Nagy-Britanniából és Izraelből érkező hírek egyáltalán nem megnyugtatóak az oktatásügy számára. Ezekben az országokban a magas átoltottság ellenére nő a fertőzöttek száma, ezért az oktatásban is szigorításokat kellett bevezetni. Az érdekképviseleti vezető szerint biztosra vehető, hogy a vírus delta mutánsa Magyarországra is meg fog érkezni.

– Nagy a bizonytalanság a szülők körében az oltással kapcsolatban. A bizalom növeléséhez jó lenne, ha több adat kerülne nyilvánosságra arról, hogy milyen hatása van az oltásnak a gyerekekre – vélekedett Totyik Tamás.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Ki lesz a nyerő? – Magyar Hang-ajánló

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom