Áttörés következhet a devizahiteles perekben

Áttörés következhet a devizahiteles perekben

Fotó: Unsplash/Christian Dubovan

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Reménysugárt jelenthet a bankjukkal pereskedő devizahitelesek számára a Kúriának egy konkrét esetben hozott minapi határozata, illetve a témában szintén nemrégiben hozott eseti döntése, amely új alapra helyezheti a kockázatvállalási nyilatkozat tisztességtelenségének megítélésével kapcsolatos magyar bírói gyakorlatot. A múltban ugyanis kizárólag a nyilatkozat meglétét vizsgálták, mostantól viszont azt is köteles vizsgálni a bíróság, hogy a kölcsönszerződésben felhívták-e az adós figyelmét a korlátlan kockázatvállalás várható gazdasági következményeire.

Ügyfelem 2007 végén kötött deviza alapú lakáskölcsön-szerződést bankjával, amelyben hét és fél millió forintot vett fel. Már több mint ötmillió forintot törlesztett az adósságból, amikor a forint gyengülésének hatására oly mértékben emelkedtek meg törlesztőrészletek, hogy azokat nem tudta tovább fizetni. Így a bank 2018-ban felmondta a szerződést, majd el akarta árverezni az ingatlant, miközben 17 millió forintot követelt az adóstól – nyilatkozta a Magyar Hangnak Ravasz László ügyvéd. – Miután a 17 milliós követelést túlzónak tartotta ügyfelem, bírósághoz fordultunk. Érvelésünk lényege az volt, hogy álláspontunk szerint a bank nem tájékoztatta megfelelően az adóst az árfolyamkockázat mibenlétéről. Vagyis hogy a szerződésben szereplő korlátlan árfolyamkockázat vállalása milyen gazdasági hatással jár. Más szavakkal: nem kapott megfelelő tájékoztatást arról, hogy a törlesztőrészletek jelentős növekedésére is sor kerülhet, ami oda vezethet, hogy fizetésképtelenné válik az adós. Ez utóbbi a gyakorlatban be is következett.

Ravasz László elmondta, az elsőfokú bíróság a banknak adott igazat, vagyis úgy döntött, a bank megfelelően tájékoztatta az adóst az árfolyamváltozással kapcsolatos kockázatokról. A fellebbezést követően a másodfokú bíróság viszont akceptálta álláspontjukat, döntésében ugyanis az szerepel, hogy az adós ugyan átláthatta, hogy az árfolyamkockázat korlátlan, vagyis hogy annak nincs felső korlátja és az a futamidő alatt bármikor bekövetkezhet. Ennek gazdasági következményeivel viszont nem volt tisztában, mert erre vonatkozóan nem adott megfelelő tájékoztatást a bank. Éppen ezért a szerződés kockázatvállalással foglalkozó részét semmisnek nyilvánította a bíró.

A Kúria ezt az ítéletet helyben hagyta, és visszautalta az ügyet az elsőfokú bírósághoz, hogy folytassa le az elszámolással kapcsolatos jogvitát. Vagyis arról kell döntést hozni, hogy pontosan mennyi az adós tartozása, és azt mikor, hogyan, milyen ütemezéssel fizesse vissza. 

Az ügyvéd hangsúlyozta, ügyfele természetesen hajlandó fizetni, de nem az irreálisan követelt 17 millió forintot, hanem szeretne megegyezni egy olyan összegben, amelyet ő is méltányosnak tart, és amely a bank számára is tisztességes kamat fizetését jelent. 

Kérdésünkre Ravasz László elmondta, keresetükben kérték a végrehajtás, és így az árverezés felfüggesztését arra hivatkozva, hogy amíg a szerződés egy nagyon lényeges pontjában, az érvénytelenségben nem születik döntés, addig még véletlenül se kerüljön sor az árverésre. A bíró a kérést akceptálta, ahogy általában a bíróságok szinte minden esetben felfüggesztik a végrehajtást, amíg a szerződés érvénytelenségével kapcsolatosan nem születik döntés.

Kérdésünkre Ravasz László azt is elmondta, ennek az ítéletnek az alapja az az uniós jogértelmezés, amely szerint nem elegendő az árfolyamkockázat korlátlanságát rögzíteni a szerződésben, de annak várható gazdasági következményeiről is részletesen tájékoztatni kell a banknak az adóst az ilyen szerződések esetében. Vagyis ezzel egy olyan új kritériumrendszer került be a magyarországi bírósági gyakorlatba, amit eddig nem nagyon vizsgált a bíróság.

– Az a tény, hogy a Kúria foglalkozni kezdett ezzel a problémával, reményt ad arra, hogy a bíróságok az ilyen és hasonló ügyekben alkalmazni fogják ezt a fajta jogértelmezést. Annál is inkább, mert a Kúria egy idei eseti döntése értelmében az árfolyamkockázatról való tájékoztatás tisztességessége nem jogkérdés, hanem ténykérdés. Ez azért nagyon fontos, mert a bankok eddig azzal igyekeztek érvelni egy-egy konkrét esetben, hogy egy korábbi, számukra kedvező bírósági döntésre hivatkozva kérték az adós kérelmének elutasítását a bíróságtól. Erre a jövőben nem lesz lehetőség – magyarázta az ügyvéd. 

Ravasz László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az uniós jogértelmezés szerint sem lehet automatikusan, az árfolyamváltozás kockázatvállalásáról szóló tájékoztatás elégtelen voltára hivatkozva kérni az összes szerződés semmisségét, mert minden szerződés más, ezért minden egyes esetet külön kell vizsgálni. – Ugyanakkor elméletben arra is lehetőség nyílik a Kúria mostani döntése alapján, hogy azokban az ügyekben, ahol még nem telt el az ötéves perújítási határidő, és amelyekben a kockázatfeltáró nyilatkozat hiányos abban a tekintetben, hogy nem ad tájékoztatást a korlátlan kockázatvállalás várható gazdasági következményeiről, újra nyissák a pert. Ez egyelőre még csak elméleti lehetőség, meglátjuk mit hoz a jövő ebben a tekintetben – tette hozzá Ravasz László.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

„Ne kelljen újra bizonyítani, ki a jó hazafi” – Magyar Hang-ajánló

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom