A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ma Pintér Sándorral tárgyal. A miniszternek szerdára a Pedagógusok Szakszervezetének nyilvános egyeztetésére is van meghívója. Közben sztrájktárgyalások zajlanak, amelyek a tanév vége után sem szünetelnek, a következő június 28-án esedékes. Abban mindenki egyetért, hogy az oktatásban nagy a gond.
Nem csak a sztrájktárgyalásokban részt vevő két pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete gondolja úgy, hogy nagy a gond az oktatás területén: erről számolt be a Kisalföldnek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is hétfőn, mielőtt bemutatkozó találkozón vett volna részt Pintér Sándor belügyminiszterrel, aki a negyedik Orbán-kormányban a közoktatási területért is felelős.
A második Orbán-kormány által életre hívott szakmai testület elnöke nem először hívta fel a figylemet az oktatási rendszer problémáira, elsősorban arra: rendkívül súlyossá válhat a pedagógushiány, mert az elkövetkező néhány évben lényegesen több tanár megy majd nyugdíjba, mint amennyi a várható utánpótlás. Ennek okát szerinte is a bérviszonyokban érdemes keresni: abban, hogy a pedagógusbérek elszakadtak a piacon elérhető diplomás bérektől, miután megszűnt 2015-ben a pedagógus bértábla minimálbérhez kötöttsége. A béreket az úgynevezett vetítési alaphoz viszonyítva számítják ki, amely 2014 óta változatlanul 101 ezer 500 forint.
Horváth Péter a Kisalföldnek azt nyilatkozta: évek óta tanárhiánnyal küzdenek az iskolák, sokkal többen mennek nyugdíjba, hagyják el a pályát, mint ahányan érkeznek. Rövid távon szerinte nem is mutatkozik esély ennek a megfordítására. Horváth Péter szerint emiatt leterheltség is egyre nagyobb, legtöbben már heti 25-26 órát tanítanak egyéb feladataik mellett. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is kulcskérdésnek tartja a bérek rendezését, hiszen a pedagógusbérek a diplomás-átlagbérnek nagyjából az ötvenöt százalékára estek vissza. Abban bízik, hogy a külső körülmények dacára sikerül előrelépni e tekintetben a közeljövőben. A Nemzeti Pedagógus Kar is azt képviseli, hogy a pedagógusbérek alapját ne a 2014-es minimálbér határozza meg, hanem a korábbi jogszabályoknak megfelelően a mindenkori minimálbér alapján számítsák a fizetéseket.
Ez utóbbi szerepel a két szakszervezet sztrájkkövetelései között is, ahogy a munkaterhek csökkentése is. A szakszervezetek ezen kívül azonnali béremelést is követelnek: a háromszor tíz százalékos, három év alatt megvalósulú bérfejlesztést, amely a kormányzat ajánlata volt a sztrájktárgyalásokon, nem tartják elegendőnek – már csak azért sem, mert az idén megvalósított tíz százalékos béremelést mostanra fel is emésztette az infláció. A Pedagógusok Szakszervezete azonnali, 45 százalékos béremelést tartana szükségesnek, amely a számításaik szerint 300 milliárd forintba kerülne, és úgy vélik: pusztán a presztízsberuházásokra szánt források átcsoportosításával előteremthető lenne.
A sztrájktárgyalásokat a parlamenti választás előtt felfüggesztették, az új kormány és a két szakszervezet közös sztrájkbizottsága között szerdán indult újra az egyeztetés, a tárgyalások június 28-án folytatódnak. A minisztérium Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkárt delegálta tárgyalópartnerként. Ha a sztrájktárgyalások nem vezetnek eredményre, munkabeszüntetéssel is indulhat a 2022-2023-as tanév.
A Pedagógusok Szakszervezete hétfőn közölte: szerdai tanévzáró kerekasztal-beszélgetésükre meghívták Pintér Sándort és Csák János innovációs minisztert is, akihez a szakképzés került az új kormányban. A rendezvényen fővárosi és vidéki oktatásban dolgozók (pedagógusok, óvodapedagógusok és szakképzésben dolgozók) mondják el, hogy szerintük melyek a legsúlyosabb gondok az oktatás-nevelés területén, miért hagyják el a pályát a kollégáik, és milyen jövő vár a diákokra.
