Valamivel több volt a nagyivó a magyarok körében tavaly, mint tíz éve. Ezzel párhuzamosan csökken az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók száma. A magyar népesség többsége azonban így is az alkoholt ritkán fogyasztók közé tartozik. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban közölt adatsorából, amelyben 2009, 2014 és 2019 felmérése eredményeit vetette össze.
Az évtizedes trendet vizsgálatva akad, amiben nincs változás: a férfiak még mindig többet isznak, mint a nők. 2009-hez képest összességében valamennyire növekedett a magukat nagyivónak vallók száma 2019-re (a három adatfelvételi év alkalmával: férfiak: 8,6 százalék; 9,9 százalék; 9,3 százalék; nők: 1,1 százalék; 1,4 százalék; 1,5 százalék).
Ugyanez a tendencia rajzolódik ki az alkohol mértékletesen és ritkán fogyasztók csoportjaiban is. Ennek megfelelően az alkoholt egyáltalán nem ivók aránya csökkent, míg 2009-ben ez az arány még 37 százalék volt, addig tavaly már csak 29,1 százalék. Míg a férfiak esetében ez 22,5 százalékról csökkent 18,6-ra, a nőknél 49,7-ről ment le 38,5 százalékra. A 2019-es mérés alapján a fiatal felnőttek (18-34 évesek) több mint fele (52,7 százalék) fogyaszt ugyan alkoholt, de saját bevallása szerint a ritkán ivók közé tartozik. Nagyivók a 15-17 éves korosztályban nincsenek, ugyanakkor közöttük is jelentősnek mondható az alkoholt már fogyasztók aránya: a 44 százalékuk ritkán, de olykor iszik. Iskolai végzettséget tekintve az figyelhető meg, hogy minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál kevésbé jellemző, hogy egyáltalán nem iszik.
A legtöbb nagyivó egyébként Pest megyében (6,8 százalék) és Budapesten (6,4 százalék) van. A további sorrend: Nyugat-Dunántúl (5,7 százalék), Észak-Magyarország (5,1 százalék). A legkevesebb nagyivó pedig a Dél-Alföldön (3,4 százalék) él.
Dohányzás: egy idő után sokan leszoknak
A 2019-es adatok szerint a férfi 27,3 százaléka, a nőknek pedig 22 százaléka naponta dohányzik. Ez azt jelenti, hogy a férfiak összességében a cigarettázást tekintve egészségesebben élnek, mint öt éve, a nők viszont nem. A női népességnek 2014-ben még „csak” 20,8 százaléka dohányzott naponta. Életkor szerinti megosztásban érdekes hullám rajzolódik ki. Érdekesség, hogy mind a 18 és 34, mind pedig a 35 és 64 év közöttiek hozzávetőlegesen 30 százaléka naponta dohányzik a 2019-es adatok szerint. Ám 64 év felett ez jelentősen lecsökken, már csak a 12 százalékot súrolja alulról. A legtöbb rendszeres dohányos a középfokú végzettségűek körében akad. Területi megosztásban a legtöbb naponta dohányzó az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon él.
Tápláltság: hízik a népesség
Vizsgálták a népességet testtömeg-index alapján is. Ez a tápláltsági mérőszám az ember súlya és magassága alapján számítható ki. Ennek alapján szokás soványságról, normál testsúlyról, túlsúlyosról, illetve elhízásról beszélni. Tízéves trendben (2009-2019) vizsgálva az látszik, hogy egyre több az elhízott ember mindkét nemnél. Ennek megfelelően a normális testsúlyúak aránya a férfiak és nők körében egyre csökkent. A nőknél e tekintetben akad némi változás: mert míg a 2009-es adatokról 2014-re növekedett a normál testsúlyúak aránya a népességben (kerekítve 46 százalékról 48 százalékra), addig 2019-re ismét kevesebb lett a normál súllyal élő nők aránya (44 százalék).
A 2019-es adatok szerint a férfiak között kevesebb a sovány és normál súlyú ember, mint a nőknél. Túlsúlyos és elhízott személy viszont éppen fordítva, a női nemnél van kevesebb. Az adatok alapján a népességre annál inkább jellemző a soványság, minél fiatalabb személyekről van szó, és ugyanez fordítva is igaz: azaz életkorral nő a népességben a túlsúlyosak és az elhízottak aránya. A legtöbb normál súlyú ember a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon él. De ugyancsak a Nyugat-Dunántúlon él a legtöbb sovány ember is. A legtöbb elhízott pedig a Dél-Alföldön lakik – derül ki a KSH adatsorából.
