Fogalmuk sincs a fiataloknak, hogy válasszanak pályát?

Fogalmuk sincs a fiataloknak, hogy válasszanak pályát?

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Csak minden ötödik 18-30 év közötti fiatal tudja biztosan, mit szeretne dolgozni – derül ki az Orientify pályaválasztási tanácsadó reprezentatív kutatásából. A felmérés szerint a felsőfokú vagy OKJ-s képzésben lévők harminc százaléka nem tudja, mihez kezd majd a tanulmányai alatt szerzett tudással, milyen munkában tudja hasznosítani a tanultakat. A középiskolások esetében a 17-18 évesek harmada sem tudja, hol tanulna tovább érettségi után.

A felsőoktatásban részt vevők mindössze 22,4 százaléka tudja, milyen munkakör való neki, a középiskolásoknál ez a szám 17 százalék. Az OKJ-sek és egyetemisták 14,5
százaléka pedig még nem döntötte el, a szaknak vagy szakmának megfelelő területen folytatja-e a pályáját.

A pályadöntésekkel és tanácsadással foglalkozó cég a Képzésben lévők pályadöntési
bizonytalansága című kutatásában 635 középiskolást és 1210 felnőttet kérdezett meg a témában, utóbbiból 474 volt felsőoktatási képzésen lévő egyetemista vagy OKJ-s képzésben részt vevő fiatal. A minta érdekessége, hogy a 474 ember a képzés mellett dolgozott is. 322 egyetemista kevesebb mint heti 40 órát, a 152 OKJ-s képzésen részt vevő pedig ennyit, vagy ennél többet.

A középiskola nem tanít meg dönteni

– A legnagyobb arányban az jött ki indokként, hogy a fiatalok általában határozatlanok és
döntésképtelenek. A középiskolásokat nem készítik fel arra, hogy gondolkodjanak a jövőjükről. Addig látnak előre, hogy az érettségit követően majd be kell kerülniük valamilyen egyetemi szakra vagy éppen technikumba. Nem tanulnak meg mérlegelni, nem gyakorolják az ehhez kapcsolódó készségeket, nem tudják, hogyan kell alternatívákat kidolgozni és azokból választani – mondja Török Réka, pályadöntési szaktanácsadó és elemző, az Orientify alapítója és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) oktatója.

Infografika: Orientify

Az erre való felkészítést a szakember szerint a középiskolai években kellene megalapozni, ami magában foglalja az önismeret mélyítését, a reális önértékelés megtanulását, az értékek tisztázását, a pályaismeret bővítését, a célok kitűzését, a tervező gondolkodást. Összességében ennek birtoklása jelentené azt, hogy a fiatal hisz a pályadöntési képességeiben, azaz rendelkezik az életpálya-építéshez szükséges „pályadöntési énhatékonysággal”.

A kutatás alapján a magyar fiatalok többsége a mérsékelt magabiztossággal rendelkező csoportba tartozik, tehát ezen pályadöntési készségek fejlesztése mindképpen szükséges lenne. Török Réka szerint ez azért fontos, mert ma már nem arról van szó, hogy valaki kiválaszt egy szakot vagy egy szakmát, és élete végéig azzal foglalkozik Ma az élethosszig tartó pályatervezés a jellemző, ezért meg kellene tanulni, hogy az adott helyzetben a rendelkezésre álló információk alapján jól döntsenek, alkalmazkodjanak a következő szituációhoz. Az iskolák azonban nem fejlesztik célzottan ezeket a készségeket, nekik leginkább az számít, hány diákot vesznek fel a felsőoktatásba, a tanárok egy része ezen méri le a saját sikerét.

Nincs elég információjuk a munkaerőpiacról

Török Réka, A pályadöntések mesterei című tanulmánykötet szerzője szerint a fiataloknak minél több életpálya-útvonalat kellene elképzelni maguknak. Ehhez fontos lenne tudniuk, hogyan gyűjthetnek és rendszerezhetnek információkat a szakmákról, képzésekről és a munkaerőpiacról.

– A fiatalok döntésképtelenségének sokszor érzelmi okai is vannak, félnek, hogy képesek-e megfelelni egy adott szakma elvárásainak. A másik véglet is jellemző, sokan elképzelnek maguknak egy álomszakmát, de az valójában nem nekik való. Az egyetemi szakok rendszere pedig gyakran nem passzol ahhoz, ami aztán a munkaerőpiacon vár hallgatókra. A szakmák annyira gyorsan változnak, hogy az egyetemek nem mindig tudnak rá rugalmasan felkészülni. Vizsgálni kellene, hogy kinek milyen tanulási motivációi vannak, milyen mélységig akar elmerülni a tanulásban, az alapján kellene bevállalniuk a különböző szakokat. Sokan éveket pazarolnak el azzal, hogy nem volt tudatos, megalapozott döntésük, vagy B tervük – mondja Török Réka.

A szakértő szerint az oktatásnak számos kihívással kell szembe néznie, hogy a munkaerőpiac változásait követve folyamatosan meg tudjon újulni és használható tudást adjon azoknak, akik életútjuk során hatszor, hétszer is valamilyen módon és mértékben pályát váltanak. Még a 30-40 évesek körében is jellemző, hogy valami olyat tanulnak felnőtt fejjel, amiről nem állítják meggyőzően, hogy van konkrét haszna a munkaerőpiacon.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben