Év végéig megszülethet a megállapodás az Európai Bizottsággal a támogatások folyósításáról. Az első támogatási összegek az év végén, illetve a következő év elején érkezhetnek meg Magyarországra – többek között erről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A miniszter a forint euróval szembeni, történelmi gyengülését Magyarország energiakitettségével magyarázta. Gulyás Gergely ismertette a pedagógusbéremelés tervezett menetrendjét, amely szerint 2025-re 777 673 forint lehet a pedagógus átlagfizetés – ha a diplomás átlagbér magasabb lesz a most kalkuláltnál, akkor a miniszter szerint a pedagógusbérek is követik majd. A hátrányos helyzetű régiókban a tervek szerint nem a diplomás átlagbér 80, hanem 90 százalékát keresnék a pedagógusok.
Lehetőséget ad az Európai Bizottsággal zajló egyeztetés eredményes lezárására az, hogy az Európai Tanács meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a kormánynak teljesítenie kell a vállalásait – közölte a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, miután hosszasan sorolta, hogy mi mindent vállalt a magyar kormány az uniós források megérkezéséért. Orbán Viktor levélben köszönte meg az összes uniós tagállamnak, hogy a határidő kitolását lehetővé tették.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról is, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően már 2025-re elérhetik azt a kitűzött célt, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékát kereshessék a pedagógusok. Sőt, ennek részeként 2023-ban a korábban tervezettel ellentétben akár csaknem 21 százalékos is lehet az emelkedés, míg 2024-ben és 2025-ben is 25-25 százalékos.
Gulyás Gergely a tájékoztatójában kiemelte azt is, hogy a gázellátás itthon félévig akkor is biztosított lenne, ha egyetlen molekula sem érkezne az országba, vagyis Magyarország energiaellátása biztosított.
Az M1 arról érdeklődött, „enyhülhet-e a szankciós nyomás”. Gulyás Gergely szerint Magyarország és Németország is rendkívül nehéz helyzetbe kerül a szankciók – sőt, már a „szankciókkal való fenyegetés” – következtében. Közép-Európa nem versenyképes Nyugat-Európával az állam által a cégeknek biztosított támogatás terén. Ezért a szankciók higgadt értékelésére van szükség, mondta Gulyás, elmondása szerint erről is tárgyalt Németország kancellárjával a magyar kormányfő. – A legfontosabb, hogy úgy érezzük meg Európa egységét, hogy az európai és magyar érdekeket is képviseljük – tette hozzá egy következő kérdésre. Emlékeztetett: decemberben kell eldönteni, hogy meghosszabbítja-e az EU a szankciókat, és melyeket.
– Év végén, jövő év elején érkezhetnek az első uniós támogatások – mondta szintén az M1 kérdésére Gulyás. Az ATV kérdésére ezt azzal egészítette ki: a Bizottság és a kormány közötti tárgyalásokon tett vállalásokról szóló megállapodás határozza meg azt, mikor érkezhetnek meg a pénzek. Az ehhez szükséges törvényeket el kell fogadni, intézményeket kell létrehozni, ezért kapott határidőhosszabbítást a Tanácstól a kormány. Az a cél, hogy idén létrejöjjön a megállapodás az operatív programokról és a helyreállítási alap támogatásairól, ezek érkezhetnek meg év végén és a jövő év elején.
A fővárosi szemétszállítási helyzetről a miniszter azt mondta: sajnálják, hogy egy ideig nem sikerült eleget tenni a szolgáltatási kötelezettségnek, és örül a kormány, hogy rendeződött a helyzet.
– Ez a legsúlyosabb pártfinanszírozási botrány a rendszerváltás óta – mondta Gulyás Gergely arról, hogy külföldről kaphatott támogatást az ellenzék a kampányához. Szerinte ki kell vizsgálni az ügyet. Később egy másik kérdésre azt is hozzáfűzte: „senki nem gondolhatja, hogy aki ilyen pénzeket kap, nincs lekötelezve annak, akitől kapja”. Szerinte „a baloldal” áruba bocsátotta függetlenségét.
A pedagógus-béremelésről az ATV kérdésére a miniszter azt mondta: a Bizottsággal való megállapodás során előrejelzésekkel dolgoznak, 2025-ben 777 673 forint lehet a pedagógusbér, ezt a várható diplomás átlagbér (972 901 forint) 80 százaléka. A hátrányos helyzetű térségekben ennél magasabb, az átlagbér 90 százalékát elérő lehet majd a pedagógusbér a miniszter elmondása szerint. Differenciálni lehet, de „ezt a bértömeget oda kell adni”, tehát a miniszter szavaiból az derül ki, hogy ez egy átlagbér, a pedagógus bértábla továbbra is létezni fog. A 2021-es pedagógus átlagbér Gulyás Gergely elmondása szerint 400 634 forint. Később az Mfor kérdésére hozzátette: ha nagyobb lesz a diplomás átlagbér emelkedése, tervek szerint a béremelés is nagyobb lesz. A pedagógusbér minimálbérhez kötéséről elmondta: kedvezőbb a pedagógusoknak, ha a diplomás minimálbérhez kötik a bért, ahogy jelenleg a kormány Bizottsággal való megállapodásában szerepel.
A polgári engedetlenséghez folyamodó pedagógusok elbocsátásáról azt mondta: Magyarországon senkinek nem lehet baja abból, hogy sztrájkban vagy tüntetésben jogszerűen vesz részt. A tüntetéseket elmondása szerint figyelemfelhívó tüntetéseknek tekintik, de a jogszabályokat elmondása szerint be kell tartani. – A polgári engedetlenség nem jogi kategória, mert jogellenes – mondta, de szerinte a polgári engedetlenség „nem anyagi előnyökért”, hanem morális, erkölcsi, etikai okból folytatható, vagyis szerinte jogos bérkövetelésnek sem lehet így érvényt szerezni, bár – mint később az RTL kérdésére elmonda – a tanárok követeléseivel azonosul a kormány. Egyik csatornának sem válaszolt arra a kérdésre, hogy jogosnak tartja-e a polgári engedetlenségben résztvevő tanárok kirúgását. – Ha valaki nem megy be a munkahelyére, akkor nem tartja be a jogszabályokat – tette hozzá.
Az ATV arról is kérdezte a minisztert, hogy a kormányfő úgy nyilatkozott az Olaf Scholz német kancellárral folytatott egyeztetése után, hogy semmit nem sikerült elérnie. Gulyás Gergely szerint ez megfelel a valóságnak – szerinte olyan kérdésekben, ahol az „egyet nem értés ismert”, nem sikerült meggyőzniük egymást.
A forint árfolyama kapcsán Gulyás Gergely szerint a kormány mindent megtesz, fegyelmezett költségvetési politikával és a külkereskedelmi deficit csökkentésével. Arra a kérdésre, hogy a lengyel és a cseh fizetőeszköz miért nem gyengül ilyen mértékben, azt válaszolta: „a mi kitettségünk is nagyobb”. A költségvetési egyensúlyt megbontja, hogy a szankciók felverik az energiaárakat. Ez külkereskedelmi deficitet okoz, ezért Gulyás Gergely elmondása szerint a forint tovább fog gyengülni.
Az Origo azt kérdezte, nem vezet-e a pedagógusbéremelés bérfeszültséghez, ami akkor állhat elő, ha egyenlő mértékben emelik a teljes bértáblát, de Gulyás Gergely nem adott választ.
Az uniós gázársapkát csak úgy lehetne bevezetni, ha a Bizottság garantálni tudja, hogy az unió elég gázhoz jut. Az árak mérséklése „nemes gondolat”, de ez így nem egy árcsökkentő lépés lenne, hanem a szankció.
Az RTL is arról érdeklődött, miért gyengül a forint jobban, mint más valuták. Az energiakitettsége az országoknak nem egyfoma, Magyarországé jelentős, az energiának nagy része van a külkereskedelmi mérlegben, ennek a negatívumát kell mérsékelni – ismételte el Gulyás Gergely. Az energiaárak mérséklődése erősítené a forintot, mondta Gulyás Gergely.
Csak a balti országokban magasabb az infláció, mint Magyarországon, ennek mi az oka? – kérdezte az RTL. – Azokban az országokban a legmagasabb infláció, amelyek „közel vannak a háborúhoz” – válaszolta Gulyás, szerinte nincs olyan szerkezeti ok a gazdaságban, ami ezt az inflációt indokolná, és azt ismét az energiaárak emelkedésének tulajdonította.
Az önkormányzatok Nemzeti Energiacsúcs összehívását kérték, válaszul a kormány miniszteri biztost nevezett ki, aki az önkormányzatokkal tárgyal majd. 2000 vagy 5000 fő alatti önkormányzatoknál „általános megoldást” lehet adni, a nagyobb településekkel külön tárgyalnának. Nemzeti Energiacsúcsot nem terveznek, mondta Gulyás.
A rendkívüli kiadások miatt a 2023-as költségvetést is át kell gondolni, mondta a miniszter szintén az RTL kérdésére. Jövő évben ez még nehezebb kérdés lesz, mert az összeg, amit az energiaárak emelkedése miatt ki kell adnia az államkasszának, még nagyobb lesz.
A Heti tévé kérdésére nemrégiben történt iskolai késelés kapcsán a miniszter arról beszélt: azt, hogy „szükség van-e több iskolapszichológusra”, a Belügyminisztériumnak kell eldöntenie, ennek anyagi korlátja elmondása szerint nem lehet. A Mandinernek később azt válaszolta: bővítik az iskolaőri hálózatot, szerinte annál nagyobb biztonságot nem tud az állam garantálni, mint hogy ott egy személy, aki azonnal tud intézkedni.
– Ha KRESZ-módosításra van szükség a rollerek miatt, a kormány nyitott erre, várja az önkormányzatok javaslatait – mondta Gulyás. Szerinte a parkolási díjak messze az infláció felett emelkednek. – Nem szabad büntetni azokat, akik autóval közlekednek – mondta, de szerinte a főváros és a baloldali kerületek szabályozásai ezt a filozófiát tükrözik.
A pedagógus lakásprogram részletein most dolgozik a kormány, ezért nem tudott részleteket közölni a miniszter a Napi.hu kérdésére.
Tartalmazza-e a más országok számára tárolt, például a Szerbiának szánt 500 millió köbméter gázt a gáztárolók töltöttségi adata? – kérdezte szintén a Napi.hu, a miniszter válasza szerint igen. Az Index kérdésére azt is elmondta: más országban is tárolnak gázt, ami Magyarországé, a Szerbiának tárolt mennyiségen túl más országoknak nem tárol Magyarország Gulyás szerint.
Mit tud még tenni a kormány az euróárfolyam megfékezésére? – ez volt a Napi.hu következő kérdése. A kormány igyekszik csökkenteni a fizetési mérleg negatívumát és fegyelmezett költségvetési politikát folytatni, ismételte meg a miniszter.
A TV2 kérdezte, érinti-e a Barátság-kőolajvezeték szivárgása a magyarországi ellátást, Gulyás Gergely szerint „egyelőre nem”.
A csatorna a déli határ védelméről is kérdezett. Magyarország azt javasolta Ausztriának és Szerbiának, hogy már a szerb déli határnál kell a határvédelmet erősíteni. Megegyezés Gulyás Gergely elmondása szerint nem született, de készek a szerb határ közös védelmére.
Gulyás Gergely szerint az unió megítélése azért romlott, mert az EU nem beszél tiszteletteljes hangon a tagállamokkal, a döntéshozatal nincs tekintettel a magyar és európai szuverenitásra, különben nem fogadtak volna el ilyen szankciókat.
Lesz-e egyeztetés a pedagógusokkal és a Magyar Orvosi Kamarával az őket érintő reformokról? Gulyás Gergely szerint amíg a pedagógusbér kérdése nem rendezett, nem érdemes belemenni más változásokba, meg kell várni, hogy a Bizottsággal a kormány megállapodásra jusson. A kormánynak is van elképzelése, mit kellene változtatni az oktatásban, és a pedagógusoknak is vannak követeléseik a bérkérdésen túl, ezek megtárgyalása következhet a megállapodás után.
Ha az unió megszegi a lojális együttműködés követelményét, akkor Magyarország arra reagálni fog, de nem ez a cél – mondta Gulyás a Pesti Srácoknak arra a felvetésére, hogy az unió számára „zsarolási potenciált” jelenthet, hogy ellenőrizheti a kormány uniós pénzek elköltésével kapcsolatos vállalásainak betartását. A források visszatartása versenyhátrány, amit az mérsékelt, hogy az uniós pályázatok egy részét kiírta és megelőlegezte a magyar állam, így a gazdaságnak Gulyás Gergely elmondása szerint kárt nem okozott a pénzek késlekedése.
A Mandiner kérdezte a minisztert az Ursula von der Leyent érintő korrupciógyanúról. –A legjobb, ha ezt világos szavakkal meg lehet cáfolni – mondta Gulyás. Egy további kérdésre azt is elmondta: a vasárnapi boltzár nincs a kormány napirendjén.
Napokon belül bejelenthetik a gyártámogatási program részleteit – válaszolta a miniszter szintén az Indexnek. A családtámogatásokat értékelni kell, hogy melyek a leghatékonyabbak – arról, hogy meg kell-e hosszabbítani az év végén lejáró programokat, vagy más programokra van szükség, még nem döntött a kormány.
A Magyar Fórum azt kérdezte, miért emelkedett az áramszámlákon is feltüntetett rendszerhasználati díj – ennek Gulyás elmondása szerint az átlagfogyasztás alatt nincs jelentősége, mert ez alatt a határig a piaci árnál jóval olcsóbban adják. A rendszerhasználati díj azért magasabb, mert beengedik a megújuló energiát a rendszerbe, ennek betáplálása növeli a rendszerhasználati díjat. A rendszert modernizálni kell, ami jelentős beruházás, csak hitelből tudja finanszírozni az állam. A gáz esetében a miniszter reményét fejezte ki, hogy nem fog emelkedni a rendszerhasználati díj.
Vannak-e megszorítások Magyarországon, kérdezte a 24.hu, de Gulyás Gergely szerint nincsenek. A rezsicsökkentés iránt a kormány elkötelezett, „heroikus vállalás” a megmaradt rezsicsökkentés, az extraprofitadó pedig szerinte nem megszorítás.
A tanárok bérigényen túli követeléseihez szerinte akkor lehet hozzányúlni, ha a béremelés megvalósult – ekkor érdemes az oktatás kérdésével átfogóan foglalkozni a miniszter szerint.
Elbírja-e az oktatás a polgári engedetlenség miatti elbocsátásokat, amelyek több száz főt érintenek? – kérdezte a 24.hu. – Egyetlenegy tanár elvesztését is rossznak tartom – mondta Gulyás Gergely, és jogszerű magatartásra kérte a pedagógusokat. – Minden túlzó megnyilvánulással szemben úgy gondolom, higgadtságra, párbeszédre és béremelésre van szükség – mondta a miniszter az etyeki polgármester pedagógusokra tett megjegyzései kapcsán Gulyás.
Az élelmiszerárak emelkedéséről azt mondta: a szankciók és az aszály is negatív hatással volt az árakra, ezért tartják fontosnak az árstopokat.
A miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy az euróárfolyam visszatér 400 forint alá, ez a világpolitikától függ.
Legitimnek tartja a magyar kormány az ukrán kormányt, és hősiesnek tartják a küzdelmet, amelyet Ukrajna saját területei megóvásáért és visszaszerzéséért folytat – mondta Gulyás. A nyugati fegyverszállításról azt mondta: segíti az ellenállást, de a háborút meghosszabbítja. A nagyhatalmaknak a háború előtt kellett volna megállapodásra jutni szerinte. Bíznak benne, hogy az ukrán kormány alkupozíciói javulnak a védelmi kapacitás növelése miatt, de vannak rosszabb forgatókönyvek is. Az, hogy a független, szuverén Ukrajna milyen döntéseket hoz, az Ukrajna ügye kellene, hogy legyen.
Emelik-e tíz napra az apaszabadságot, ami egy uniós irányelvben szerepel? – kérdezte az Mfor. – Igen – válaszolta Gulyás.
A kormány külön is foglalkozik azzal, hogy tudják a téli időszakban üzemben tartani a tömegsportra szolgáló sportlétesítményeket, főleg az uszodákat, amelyek a megnövekedett energiaárak miatt súlyosan veszteségesek. Hogy milyen mértékben tud a kormány segíteni, arról nincs döntés, de felmérés már készült – mondta el a miniszter.
