A főváros először rendezett úgynevezett közösségi gyűlést, hogy a budapestiek tanácsát kérje a klímaváltozással kapcsolatban. De mit is jelent a közösségi gyűlés pontosan, mennyibe került megszervezni, és mire jó egyáltalán? A Magyar Hang a szervezőket kérdezte.
A közösségi gyűlés izgalmas eszköz – így fogalmazott Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes a Magyar Hang kérdésére. Nemrégiben ugyanis először rendezett Budapest közösségi gyűlést szeptember, illetve október egy-egy hétvégéjén. A célja az volt, hogy a lakosságot is bevonja a klímaváltozással kapcsolatos párbeszédbe.
Az ír abortuszvitánál is felhasználták
Mint a városvezető elmondta, a módszer lényege, hogy összehívnak – Budapest lakosságát kor, nem és iskolai végzettség szempontjából reprezentáló – városlakókat, akik először elmélyednek az adott témában, majd moderált beszélgetések során véleményt alakítanak ki róla, tanácsokat fogalmaznak meg a kérdés kezelésére. Kerpel-Fronius a felvetésre, hogy egy internetes konzultáció a témában nem lenne-e hatékonyabb, úgy reagált: éppen hogy nem. – Nem az emberek pillanatnyi álláspontjának rögzítése volt a lényeg, hanem maga a folyamat, amely az álláspontok közötti optimum kialakítását célozza.
– A közösségi gyűlés hiteles fóruma lehet az egymás közötti párbeszédnek, ez a módszer segíthet betemetni a polgárok és a politikusok közötti szakadékot is, amelyet sokan egyre mélyebbnek éreznek. Sokszor hallani, túlságosan elitista a közélet; a részvételiség koncepciója – amelynek a közösségi gyűlés csak az egyik eszköze – ezen is segíthet – ezt már Bördős Éva, a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány igazgatója nyilatkozta a Magyar Hangnak, amely szervezet az esemény egyik szervezője volt a főváros mellett. Elmondta, a közösségi gyűlés eszköze nagyban segítheti a döntéshozókat társadalmilag súlyosan megosztó kérdések esetén. Például ezt a módszert használták Írországban az abortuszvita kapcsán is: országos közösségi gyűlést tartottak, ahol a résztvevők a nőjogi szervezetektől az orvosokon át a katolikus egyházat képviselőkig meghallgathatták a feleket, majd javaslatot tehettek a törvénnyel kapcsán.
A Fővárosi Közgyűlés is szavaz majd a javaslatokról
Mint Kerpel-Fronius elmondta, a lakók kiválasztása úgy zajlott, hogy tízezer ember elérhetőségét kérték ki egy állami adatbázisból, akiknek meghívó levelet írtak. Közülük 350–400-an jeleztek vissza, majd közülük sorsoltak ki 50 résztvevőt. Az érintettek az első hétvégén körülbelül 48-an mentek el, míg a másodikon 40-en. A kiválasztott budapestiek egyébként a részvételért fejenként 40 ezer forintot kaptak. Emiatt felmerül a kérdés, valóban elmélyedtek-e a klímakérdésben, vagy csak inkább a pénz miatt mentek el. Kerpel-Fronius szerint közel sem az utóbbi történt, aki eljött, aktívan részt vett. Bördős Éva szerint sem érezték, hogy a pénz lett volna az elsődleges motiváció, az emberek érdeklődőek voltak, a honorárium pedig máshol is bevett módszer a közösségi gyűlés esetén, hiszen a választott döntéshozók is kapnak pénzt a közügyekért folytatott munkájukért.
Bördős Éva úgy véli, az első magyarországi közösségi gyűlés jól sikerült, a résztvevők összesen nyolc javaslatot fogalmaztak meg azért, hogy a főváros beépíthesse őket klímastratégiájába. Hogy ez meg fog-e történni, arról a Fővárosi Közgyűlés dönt majd, de például a DemNet is számon fogja kérni a városvezetőkön, felhasználták-e a javaslatokat.
A főpolgármester-helyettes arról beszélt, a rendezvény tapasztalata az volt, hogy a civileknek nagyon kevés az információja a klímaváltozásról, ezt vissza is jelezték a négy nap után. Így nemcsak az épületenergetika vagy a forgalomcsillapítás fog várhatóan megjelenni a közösségi gyűlés ajánlásai között, hanem az is, hogy a Fővárosi Önkormányzattól többet várnak el a budapestiek a klímavészhelyzettel kapcsolatos tájékoztatás terén. A klímagyűlés részletes ajánlásait november folyamán adják közre a főváros civil partnerszervezetei. Kerpel-Fronius kérdésünkre azt is elmondta, a kezdeményezés a fővárosnak összesen 4 millió forintjába került, amihez partnerszervezeteik további összeggel járultak hozzá.
Lassít a döntéshozatalon, de megalapozottabbá teszi
A városvezető-helyettest végül Tarlós István volt főpolgármester kritikájával kapcsolatban is kérdeztük. Tarlós ugyanis a jelenlegi fővárosi vezetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott a Magyar Nemzetnek nemrég: szerinte a főváros vezetése időhúzásra játszik, „végeláthatatlan konzultációkat” indítanak. Hogy ezek a konzultációk nem lassítják-e a döntéshozatalt, arra Kerpel-Fronius úgy válaszolt: de igen. Ám úgy gondolja, nem csak egy döntés gyorsaságában kell mérni annak hatékonyságát. – Szerintem a hatékonyság inkább megalapozottságot és társadalmi szövetséget jelent – mondta.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/42. számában jelent meg október 16-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/42. számban? Itt megnézheti!
