Szétnéztem a kincstárban, hogy a választások megnyerése után maradt-e még pénz a beruházásokra. És elég gyorsan összeállt a kép, hogy komoly változásokra van szükség. Ezeket a változásokat végre is hajtottuk, ennek jegyében építési miniszterként először a megállítás, föltartóztatás, leállítás, rombolás feladata jutott osztályrészül – így idézte fel a tavaly ismét miniszterré felkért, ezúttal az építésért és közlekedésért felelős Lázár János munkájának kezdetét. A politikus kinevezése óta először tartott sajtótájékoztatót, aminek hangulata leginkább a korábbi, még általa tartott kormányinfókét idézte. Az esemény apropója az volt, hogy a parlament elfogadta az állami beruházások rendjét szabályozó törvényt, ennek részleteit ismertette Lázár János Koji Lászlóval, az ÉVOSZ elnökével közösen. Míg a Magyar Hang a Gulyás Gergely-féle kormányinfókról ki van tiltva, ezen a sajtótájékoztatón részt vehettünk.
A miniszter elmondta, 5500 milliárd értékű beruházást kellett felfüggesztenie az elmúlt időszakban a háború és a megemelkedett energiaárak miatt, ezektől végül el is álltak. Mint fogalmazott, nem volt olyan megyei jogú polgármester, aki örült volna annak, amikor felhívta a „jó hírrel”, hogy elmarad az általa eddig remélt beruházása, de arra felhívta a figyelmet, hogy a kormány 12 év alatt összesen 28 ezer milliárdot költött különböző beruházásokra, 2010 és 2022 között minden harmadik beruházás állami volt Magyarországon. A politikus ugyanakkor megörökölt 3300 milliárd forintnyi olyan beruházást is, amelyeknél a kapavágás már megtörtént, folyamatban volt, így azokat már mindenképpen be is fejezik a kormány döntése alapján. Ezen kívül még körülbelül 1500 milliárd forint értékű beruházás van más minisztériumoknál folyamatban. Emellett 1300 milliárd forint értékben zajlik 200 beruházás tervezési munkálata a tárcájánál.
„Keleti nép vagyunk”
Az új, állami beruházásokra vonatkozó törvényről szólva elmondta: szabályozza a beruházás teljes ciklusát onnantól fogva, hogy megszületik annak gondolata egészen addig, hogy azt kulcsra készen átadják. A kormány célja az is, hogy a magyarok munkájából magyaroknak legyen haszna, magyar alapanyagból, magyar tudással magyar vállalkozók kapjanak lehetőséget. Azt ugyanakkor leszögezte, nem lesz elég, hogy valaki magyar, jónak is kell lennie. A jövőbeli beruházásokkal kapcsolatban elmondta: minden minisztériumnak 10 éves fejlesztési tervet kell készíteni december 31-ig, így a teljes magyar társadalom látni fogja, hogy melyik minisztérium milyen ágazatokban hány beruházást tervez, hány hidat, kórházat, vagy éppen iskolát építenek majd. Ha pedig összeáll a kormányzati fejlesztési program, átkerülnek a munkálatok az építési tárcához.
Arról is beszélt: az építőipar brutális visszaesésben van, mint egy 400 ezer ember dolgozik az ágazatban, aminek a magyar állam az egyik legnagyobb megrendelője, vagyis a beruházásokra a jövőben is nagy szükség lesz. – Olyan változások fognak bekövetkezni, amik 32 éve nem voltak jellemzők Magyarországon. Ezek látszólag egyszerű dolgok, de miután egy keleti nép vagyunk, és időnként Kőműves Kelemen módjára építettük az országot, ezért most egy kultúraváltás is történik. Arra törekszünk, hogy egy másfajta gondolkodást, mentalítást is meghonosítsunk – mondta. Például kiviteli terv nélkül, vagyis alapos előkészítése nélkül a jövőben nem lehet majd beruházást elindítani. Fontos változás lesz az is, hogy augusztus 1. után véget ér az egy ajánlatos közbeszerzések időszaka. Vagyis az új alapelv nemcsak az lesz, hogy egy ajánlat nem ajánlat, legalább kettő érvényes kell, de a beruházásért versengő cégeket második és harmadik körben is megversenyeztetik majd. Újdonság lesz az is, hogy nemcsak az ár fog dönteni a győztes kiválasztásakor, ki fognak dolgozni egy társadalmi szempontrendszert, ahol a zöld kérdések is számítanak majd, mint például a fenntarthatóság, a környezeti terhelés. Létrejön egy állami érdekegyeztető tanács is, ennek lesz a feladata a törvény részletszabályainak kidolgozása, amit szakmai szervezetek tehetnek meg. Bevezetik az építményinformációs modell (BIM) rendszert, ebben a digitalizált rendszerben kell mindent megtervezni, a megvalósítást rögzíteni. Költséginformációs rendszer is lesz, javulni fog a költségek nyomonkövetése, és a jövőben már csak a legritkább, havaria helyzetekben fordulhat elő az, hogy ha egy beruházás ára 10 egység, a végén mégis 26 egység lesz belőle.
Lázár szerint az új törvényt azt követően dolgozták ki, hogy 26 EU-s tagállam gyakorlatát megvizsgálták az állami beruházások kapcsán, elsődlegesen az osztrák és német példákból merítkeztek. A miniszter szerint az új jogszabályt az Európai Bizottsággal egyeztetve hozták meg, akik pedig nem érzékelték, hogy ez jogsértő lenne. Ősszel pedig új építési ügyi törvény is jön, ami pedig azt fogja szabályozni, a magánszemélyek és a vállalkozások hogyan építkezhetnek majd, a most elfogadott jogszabály ugyanis csak az állami beruházásokra vonatkozik.
Aggasztó a helyzet
Koji László ÉVOSZ-elnök többek közt arról beszélt, az érdekegyeztető fórum lehetőséget ad arra, hogy a szakma az elgondolásait érvényesítse. Bízik benne, hogy az állam, mint az építőipar legnagyobb megrendelője, segít majd csökkenteni az iparágra jellemző ciklikusságot, hiszen már most jelentősen kevesebb a megrendelés. Szeretné azt is, ha lennének megfelelő ellenőrzések, hiszen „mi magunk közül nem tudjuk kitúrni a kóklereket”. Külön kiemelte az unión kívülről érkező éptőipari cégeket, mint amelyek esetén fontos látni, hogy betartják-e a jogszabályokat. Később újságírói kérdésre elmondta, az építőiparban 385 ezer embert foglalkoztatott legálisan, ám április végére már 15 ezerrel csökkent ez a szám. Ha az építőiparnak 10 százalékkal kevesebb feladatot kell megoldania, mint tavaly, akkor durván 30 ezerrel kevesebb foglalkoztatottra van szükség, 15-20 százalékos visszaesés esetén pedig 50-60 ezer emberrel. Első körben a be sem tanult segédmunkások azok, akiknek az ágazatra nincs szüksége. Attól tart, hogy ilyen helyzetben a magyar szakmunkások és a mérnökök egy része inkább Nyugat-Európában fog munkát keresni.
Lázár János is arról beszélt: aggasztónak tekinti a helyzetet, 2023-ban még lesz munkája az építőipari vállalkozóknak, a kapacitások még le vannak kötve. De 2024 sokkal rosszabb év lesz az építőipar számára, a magán, a vállalati és az állami megrendelések is jelentősen csökkennek. Attól nem tart, hogy az ágazatból kikerülő munkások munkanélküliek lennének, szerinte ezek az építőipari brigádok átmennek átmenetileg Ausztriába munkát vállalni. Lázár ugyanakkor állítása szerint a nehéz költségvetési helyzet ellenére is el tudta érni, hogy több új beruházás induljon, például az M4-es autópálya és az M49-es autóút építését, megkezdődhet az M76-os út építése is Zalaegerszeg és az M7-es között.
Jelenleg még van uniós pénzáram
A miniszter több újságírói kérdést is kapott a sajtótájékoztatón. Azzal kapcsolatban, hogy támogatná-e az ÉVOSZ felvetését, miszerint energetikai programok indítására lenne szükség, elmondta: ő az épületenergetikai korszerűsítéseket általában is támogatja. Még 2018-ban kezdeményezett panelprogramfelújítást, ami aztán megállt. Ugyanakkor szerinte erre óriási szükség lenne Magyarországon, hiszen 800 ezer panel és 800 ezer kádárkocka van az országban, „ez óriási meló”, aminek nincs meg a fedezete, se a magán, se a költségvetési erő. Ugyanakkor Lantos Csaba energetikai miniszter költségvetésében lesznek épületenergetikai korszerűsítések, amelyekre járnak uniós források.
A Magyar Hang többek közt arról kérdezte Lázárt, mi lesz az építőiparral, ha idén sem jönnek EU-s pénzek. Szerinte ez a 2023-as esztendőre még nem lesz hatással, tekintettel arra, hogy még lezárás alatt van a 2014-2021-es uniós ciklus, amit 2023. december 31-ig kell elszámolni. Tehát jelen pillanatban még van uniós pénzáram, a most kiküldött számlákat még fizeti az Európai Bizottság, vagyis a jövő a kérdés. Az építőipari megrendelések aránya 2022. májushoz képest 2023. májusában 35 százalékkal csökkent. Ez azért kritikus, mert azt mutatja, hogy 2024-re nem lesz sok munka, újraindulás pedig 2024 telén, 2025 első negyedévében várható. Ő például próbál lobbizni azért, hogy a tárcához tartozó területeken minél több beruházás legyen, például Budapesten a belvárosban lesz egy 50 ezer négyzetméteres beruházás, ekkora kampuszt kap a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Ezek kiviteli tervei már elkészültek, az építkezés megkezdődik 2024-ben, ez egy 250 milliárd forintos beruházás lesz a Szentkirályi utca és a Nemzeti Múzeum közötti területen. Ez lesz a második legnagyobb magasépítési beruházás az atlétikai stadion után Budapesten.
Lázár azon is dolgozik, hogy ha Magyarországon valaki beruház, legyen szó a BMW-ről vagy akkumulátorgyárról, akkor magyar építőipari vállalkozóknak próbáljon meg piacot teremteni. – Határozottan próbálok kormányon belül is föllépni azért, hogy megakadályozzam, hogy török vagy kínai építőipari vállalkozók jöjjenek be. Magyarországnak szüksége van vendégmunkásokra, de nem az építőiparban, mert ott van megfelelő mennyiségű munkaerő – mondta. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy a törökök vagy kínaiak hogyan tudnak olcsón, más feltételek mellett építőipari megbízásokat kapni a nagy gyárberuházásoknál. – Valószínűleg úgy, hogy nem vagy csak kevésbé tartják be a szabályokat. Ezért fordultam Gulyás miniszter úrhoz és a kormányhivatalhoz, hogy nagyon határozott, nagyon erőszakos, nagyon komoly fellépést kérek a külföldi építőipari cégekkel szemben, akik Magyarországon gyárakat akarnak építeni – tette hozzá.
