Magyarországon is azonosították a majomhimlőt, egy 38 éves férfinél mutatták ki a betegséget – a Tények.hu cikke szerint ezt Müller Cecília jelentette be kedden. Később az állami hírügynökség híréből kiderült, hogy egy sajtótájékoztató volt. Itt az országos tiszti főorvos elmondta, a járványügyi szakemberek még vizsgálják, hogy a férfi járt-e külföldön.
A szakember ismertetése szerint a férfitől levett vizsgálati minták hétfőn érkeztek a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), kedden pedig elvégezték a mintákon a teljes vírusszekvenálást, így nyert teljes bizonyosságot, hogy majomhimlő-fertőzésről van szó. Müller Cecília kitért arra: a majomhimlő egy emberről emberre nem túl könnyen terjedő zoonózis-fertőzés, a megbetegedéshez mindenképpen szoros kontaktus kell. Tünetei a kezdeti szakaszban rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, majd megjelennek a kiütések, hólyagok, ezek jellemzően az arcon, kézfejen és tenyéren, majd az egész testen.
A vírus fertőzőképessége a kezdeti tünetektől fennáll, és egészen addig tart, amíg a hólyagok kiürülnek, és az úgynevezett pörkök leesnek a bőrről. A szoros testi kontaktuson kívül a fertőzés egyéb használati tárgyakkal, például törülközővel, ágyneművel is átadható, ritkábban köhögéssel, tüsszentéssel. A betegség 2-4 hétig tart, a fertőzöttet el kell különíteni.
Az Afrikából behurcolt vírusnak két fajtáját, a közép- és nyugat-afrikai különítik el, Európában az enyhébb megbetegedést okozó nyugat-afrikai vírusvariáns van jelen. Általánosságban a majomhimlős beteg két héten belül, mindenfajta terápia nélkül magától felgyógyul. Ugyanakkor – tette hozzá – mindenképpen elővigyázatosnak kell lenni, figyelni kell az eseteket, és szükséges a korai diagnosztika, gyanú esetén orvoshoz kell fordulni. Az egészségügyi szolgáltatók részére már kiküldték a majomhimlővel kapcsolatos tudnivalókat, eljárásrendet, járványügyi teendőket.
Rosamund Lewis, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) vezető majomhimlő-szakértője hétfőn egy londoni tanácskozáson arról beszélt, hogy a WHO „nem gondolja”, hogy a majomhimlő Afrikán kívüli megjelenése világjárványhoz vezetne. Ám az szerinte továbbra sem világos, hogyan adják tovább a betegséget a tüneteket nem mutató fertőzöttek. Arra kérdésre, hogy a járvány átalakulhat-e pandémiává kijelentette: „nem tudjunk, de nem hisszük”, majd azt is hozzátette, hogy jelenleg nem tartanak globális világjárványtól.
A WHO jelenleg azt vizsgálja, hogy a járvány minősíthető-e „nemzetközi aggodalomra okot adó lehetséges közegészségügyi veszélyhelyzetnek”. Egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése, mint történt az új típusú koronavírus okozta Covid-19, vagy az ebola esetében, felgyorsítaná a kutatást és a járvány fékentartásának finanszírozását.
