Három év után ismét Budapesten tartott beszédet Orbán Viktor október 23-án. Az előző években rendre vidéki városokban szólalt fel, amit többen úgy értelmeztek, hogy nem szeretne a fővárosban kiállni, míg a Fidesz részéről azzal vágtak vissza: a kritikát megfogalmazók szerintük lenézik a vidéket. Idén a Millenárison szólalt fel a kormányfő, a terület nem túl nagy, legalábbis mondjuk a Kossuth-térhez képest.
Azért jöttek össze, hogy kifejezzék tiszteletüket, és fejet hajtsanak az 56-os forradalom hősei előtt – ezzel kezdte beszédét 11:10-kor Orbán Viktor, megjegyezve azt is, ott vannak velük, akik néhány héttel ezelőtt az árvíz ellen védekeztek. Mint mondta, képzeljenek maguk elé egy hatalmas vízfalat, ami egy rendkívül hosszú vízi kígyó ráadásul. Emberfeletti munkát végeztek elmondása szerint az emberek, míg a többi országokban a katasztrófa 24 halálos áldozatot követelt. Magyarországon viszont nem történt emberhalál, ahogy a károkat is minimálisra szorították, ezért pedig köszönettel tartozik.
Ha veszedelem közeledik, ha bajban van a hazánk, össze kell fogni, büszke, sőt, nyakas nép vagyunk – fogalmazott Orbán. Nem tűrjük szerinte, hogy bárki belebeszéljen az életünkbe, de az összefogás törvényét betartjuk, mert anélkül a természet erői levernének bennünket a lábunkról, és idegenek uralkodnának rajtunk, majd adósrabszolga-sorba juttatnának.
Orbán szerint a szovjetek megértették a leckét, ezért 34 év után el is mentek
Orbán felidézte, az 1956-os forradalmat sorscsapások előzték meg. Az év elején volt földrengés, márciusban pedig jeges ár öntötte el a Duna vidékét, több száz család vált hajléktalanná, több ezer embert telepítettek ki. Felhívás volt szerinte ez, ideje volt közeledni a nagy idők érkezésére, a megáradt történelem nem fújt visszavonulót délutánra, és nem húzódott vissza a vackára éjszakára sem. Hősök lesznek ilyenkor szerinte a cipészekből, a gyári munkásokból, mártírrá válnak a könyvelők, óvónők és egyetemisták.
A kormányfő kijelentette, 1956 őszén azért lépett ki medréből a történelem, mert Magyarország nem tűrhette tovább a szovjet elnyomást. A magyar nép szerinte nem viseli az elnyomást, és még soha, egyetlen megszállónak sem sikerült bennünket betörni vagy megszelídíteni. A szovjet birodalmi elnyomás szerinte megbéklyózott és meg is nyomorított bennünket. Olyan bábkormányt ültettek aztán a nyakunkra, amely a birodalmi érdekek szolgálatába állította a magyar érdekeket. A birodalmak szerinte finnyásak, és azt szeretik, ha valaki behívja őket. Mindent meg is tesznek, hogy legyen, aki behívja őket. Így tett elmondása szerint a Szovjetunió is. Koholt vádakkal börtönbe vetették a nem kommunista vezetőinket, erőszakkal sarokba szorították a magyar embereket. Aki nem tetszett nekik, azt bezárták, ami megtetszett nekik, azt elfoglalták. Padlássöprés, csengőfrász, elveszett magyar jövő, sorolta Orbán Viktor. Azt hitték szerinte, mindent elrendeztek, váratlanul megjelent viszont az írás a falon: ne mosolyogj, Iljics, nem tart ez örökké, százötven év alatt sem váltunk törökké. (Valójában úgy is ismert: ne örülj, Iván...) A világtörténelem legfényesebb szabadságharcát csináltuk meg Orbán szerint, és egy életre megtanítottuk nekik: ne bántsd a magyart.
A szovjetek és kommunista helytartóik Orbán szerint megértették a leckét, visszább fogták az agarakat, és végül csak hazamentek. Ezért állhatnak ma is szerinte, és ezért tudhatja mindenki, hogy a magyarokkal csínján kell bánni.
Világháború, brüsszeli bürokraták, NATO-meghívás Ukrajnának
Ma a történelem ismét kilépni készül a medréből Orbán elmondása szerint. Harmadik éve folyik a szomszédunkban a háború, egyre véresebb és elkeseredettebb, senki nem tudja, meddig fog tartani. Az európai gazdaság is tüdőlövést kapott szerinte, számolatlanul küldik a pénzt Ukrajnába, a szankciók bennünket véreztetnek ki, a szakértők pedig Európából Amerikába vándorolnak. A felek, tette hozzá, három éve nem bírnak egymással, és megvan a veszély, hogy a háború szétterjed, és akkor ki tudja, hol áll meg. Az elmúlt hetven évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz, tette hozzá. Az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták szerinte reménytelen háborúba vezették a Nyugatot. Szerinte már az egész Európai Uniót akarják nyíltan betolni a háborúba, a győzelmi tervet pedig nyilvánosságra hozták, Ukrajna azonnali NATO-meghívást kap, és a háború színterét orosz földre helyezik át. Mi, magyarok egy reggel arra ébrednénk szerinte, hogy keletről jött szláv katonák állomásoznak Magyarország területén, ők pedig ezt nem akarják. A kormányfő úgy fogalmazott, a brüsszeli nyomás egyre erősebb mégis a kormányon, és az a kérdés szerinte, akarunk-e háborúba menni Oroszország ellen. Politikai ellenfeleik számára 1956 tanulsága szerinte az, hogy harcolnunk kell Ukrajnában és Ukrajnáért, szerinte viszont az, hogy csak a magyar szabadságért kell harcolnunk. Magyarországért most szerinte azzal tehetünk a legtöbbet, hogy nem veszünk részt mások háborújában.
Neve említése nélkül ostorozta Magyar Pétert a kormányfő
A független magyar politika szerinte Brüsszel számára elfogadhatatlan, és brüsszeli bábkormányt akarnak Magyarországra ültetni. Szerinte az a súlyos döntés vár most Magyarországra, hogy akarjuk-e ezt. Azt javasolja, a válasz legyen olyan világos, mint 1956-ban volt. Elmondása szerint nem fognak részt venni semmilyen birodalmi versenyben és mások ellenségeskedésében, nem hisznek a világboldogító ideáknak. Egyetlen dolgot akarnak, békében élni a Kárpát-medencében, a saját szabályaik szerint és a saját boldogulásukat keresve.
Orbán kijelentette, ránk akarják sózni a migránsaikat is, és genderaktivisták kezére akarják adni a gyermekeket, megvan a párt és megvan az emberük, igazi aláírófajta, ideális ember egy bábkormány részére – jelentette ki, Magyar Péter nevét nem említve, de rá utalva. Attól még nem lesz szerinte valaki hazafi, ha lyukat vág egy 56-os zászlóba, és attól sem, ha eldob egy Molotov-koktélt, csak a tettek számítanak szerinte, és azok magukért beszélnek. Az egész ország láthatta szerinte, ki mit csinált az Európai Parlamentben: ők, úgy látja, a magyar érdeket védték az európai birodalmi politikával szemben, a magyar ellenzék viszont felajánlotta azt. Régi ellenzék új ellenzék, csak a címke változik, ez az úr is azt csinálja, amit a régi, idegeneket hív, és ott ül Manfred Weber mellett – sorolta, továbbra sem kimondva Magyar Péter nevét. A brüsszeli gazda megvakarta szerinte a kutyus fejét, ez szerinte egy igazi európai love story, csak úgy áradt a szerelem – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte Dávid és Góliát párharcában az ellenzék mindig Góliát oldalára áll, de a vége mindig az, hogy Góliát veszít, a másiknak meg ideje elhúzni a csíkot. Orbán ezután Kun Bélával és Rákosi Mátyással állította párhuzamba Magyar Pétert.
Magyarnak lenni szerinte annyit jelent, mint küzdeni, ezt tanítják és követelik tőlünk 1956 hősei. Mi győzünk, ők veszítenek – fogalmazott. Dicsőség az 56-os hősöknek, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok – zárta beszédét a kormányfő.
Miklósa Erika is énekelt
A nemzeti lobogó felvonásával kezdődött meg szerda reggel az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulójára való emlékezés. Jelentős biztonsági előkészületek mellett kezdték a kormányfő beszéde iránt érdeklődőket beengedni a Millenáris Parkba, és még mesterlövészek is figyelik a közelből a tömeget. Az elmúlt időszakban Donald Trump amerikai elnökjelölttel szembeni merényletkísérletekről lehetett hallani, de rálőttek Robert Fico szlovák miniszterelnökre is. A magyar kormányfővel szembeni hasonló előkészületről hallott a szerb miniszterelnök-helyettes is, Szijjártó Péter viszont nem értesült hasonlóról. Ettől még persze elővigyázatosak, ahogy nagy erőkkel védték nemrég a kihelyezett esztergomi kormányülést is.
Délelőtt fél 11-kor már előadással hangolódtak Orbán Viktor hamarosan kezdődő beszédére, egy 56-os történetet adnak elő, melyben szóba került Tutsek Gusztáv vérbíró és az ellenforradalom vádja is. Az előadás a későbbi évtizedekről is számot ad, így a Kádár-rendszer működéséről, 1956. későbbi megítéléséről is hallunk benne. A Kecskeméti Nemzeti Színház zenés-prózai produkciója volt ez, a Puskás, a musical – Vihar előtt című darabot adták elő. A színészek a Most vagy soha című dalt is elénekelték. A darabot Galambos Attila, Szente Vajk és Juhász Levente írták. A produkció végén Miklósa Erika operaénekes is énekelt, majd leadtak egy bejátszást az árvízi védekezésről.
Felháborodást okozott a kormányfő politikai igazgatója
Az elmúlt időszakban megkérdőjeleződött a kormány hozzáállása október 23-hoz, ehhez főként Orbán Balázs politikai igazgató nyilatkozata járult hozzá. A kormányfő munkatársa arról beszélt, hogy nem javasolták volna Zelenszkijnek a háborús védekezésre való berendezkedést, mert 1956 alapján azt tanultunk meg, hogy óvatosnak kell lenni, és nem szabad veszélyeztetni az életeket. A nyilatkozatot hibának nevezte a miniszterelnök is, ezután pedig Orbán Balázs is bocsánatot kért.
