A Washington Post arról ír, hogy az Egyesült Államok Országos Hírszerzési Igazgatóságának (DNI) élére Donald Trump által jelölt Richard Grenell 2016-tól egy alapítványon keresztül a magyar kormánynak dolgozott, és munkájáért több mint 100 ezer dollárt (akkori árfolyamon körülbelül 30 millió forintot) kapott.
Grenell, aki az Egyesült Államok berlini nagykövete is egyben – és posztját a hírszerzés irányítójaként is megőrzi –, a cikk szerint különös külföldi üzletekbe bonyolódott, amelyek már korábban is felkelthették volna az amerikai igazságügyi tárca figyelmét. Ez eddig nem történt meg ugyan, a kinevezése miatt azonban a lap biztos benne, hogy vizsgálatok elé néz a hírszerzés új feje. Már csak azért is, mert erre a posztra általában tapasztalt nemzetbiztonsági szakemberek katonai, vagy hírszerzői múlttal, és nem olyan tanácsadók, akik más országoktól kapják a fizetésüket.
Márpedig Grenell korábban Nigéria elnökválasztási kampányába, illetve Moldova belpolitikai küzdelmeibe is beavatkozott Capitol Media Partners nevű tanácsadó cégén keresztül. Előbbi esetben az akkor még az ellenzék vezetőjeként ismert jelenlegi elnökkel, Muhammadu Buharival szemben foglalt állást, akit iszlám szélsőségesként próbált beállítani, az eredmények ismeretében sikertelenül. Moldovában pedig igyekezett megvédeni a korrupcióval vádolt oligarchát, az országot a háttérből irányító Vladimir Plahotniucot, ez a próbálkozása is kudarcba fulladt, a milliárdos a bukását követően elmenekült hazájából, és politikai tevékenységének köszönhetően nem mellesleg kitiltották az Egyesült Államokból. Grenell rajtuk kívül kazah, iráni, kínai és szomáliai hírességek, közszereplők pr-jáért felelt, és olyan sztárokkal is együtt dolgozott, mint Kate del Castillo színésznő, aki Joaquín „El Chapo” Guzmán mexikói drogbáró volt barátnőjeként vált híressé.
A Washington Post megjegyzi ugyanakkor, hogy a cég működése nem az ügyfelek miatt lehet problémás, hanem azért, mert Grenell elmulasztotta regisztrálni tevékenységét, holott a külföldi lobbiszervezetekre vonatkozó törvény (FARA) értelmében ez kötelező lett volna számára. Hiszen külföldi érdekeknek megfelelően végzett lobbitevékenységet. Grenell ügyvédje, Craig Engle szerint ugyanakkor a regisztrációra nem lett volna szükség, hiszen a tanácsadó nonprofit tevékenységet végzett.
Grenell a lap szerint a Magyar Alapítványon keresztül állt kapcsolatban a magyar kormánnyal, amely a magyar kultúra Észak-Amerikában történő népszerűsítéséért fizetett a tanácsadónak. A 2016-os adókimutatás szerint az alapítvány összesen 2,1 millió dollárt kasszírozott, amelynek jelentős részét a magyar támogatás tette ki, ebből Grenell összesen valamivel több mint 100 ezer dollárt tehetett zsebre. A Washington Post nem mulasztja el megjegyezni, hogy a szélsőjobboldali Orbán Viktor vezette kormány alkalmazta az amerikai tanácsadót
Jo Anne Barnhart lobbista, aki szintén dolgozott a magyar kormánynak, ugyancsak megvédte Grenellt, mondván, a szerződés természete nem tette szükségessé a regisztrációt. Ugyanerről beszélt a lapnak a Fehér Ház egy diplomatája is, aki szerint a tanácsadó cég sosem idegen érdekeket szerint működött, hiszen azt amerikai állampolgárok vezették, és ők döntöttek a pénz elköltéséről is. Más igazságügyi szakértők azonban arra mutattak rá, hogy ez a fajta tevékenység nagyon is problémás, és a múltban számos hasonló ügyben indult nyomozás.
A cikkből kiderül, Grenell dolgozott Arthur Finkelstein politikai tanácsadónak is, aki 2017-es haláláig a Fidesz kampányát alakította. Ám Craig Engle ebben az ügyben is védelmébe vette Grenellt, aki szerinte sosem dolgozott külföldi kormányoknak.
