Magyarország a munkaerőpiaci szabályozás és a szociális jogok számos területén más megoldást alkalmaz, mint az EU-tagállamok többsége, bár az alapelvekkel és a célokkal egyetért – állapította meg Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken Portóban, miután egyeztetést folytatott Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai bizottsági taggal a szociális kérdésekkel foglalkozó, csúcsszintű EU-tanácskozást megelőzően.
Az MTI beszámolója szerint az említett területek közé tartozik a minimálbér kérdése is. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha ezt az unióban mindenhol egységes algoritmus alapján számolnák ki. Magyarországon azonban 2010 óta a munkaadók és a munkavállalók megállapodásán alapul a minimálbér szintje, és azóta 128 százalékot emelkedett. Ha az ország az uniós számításokat követte volna, ez most sokkal kevesebb lenne – szögezte le Palkovics László. Ezért a magyar álláspont szerint nem szabad ezt a szabályozást általánosítani, a megoldásnak tagállami hatáskörben kell maradnia.
az Európai Unió tagállamaiban, 2021 (Forrás: MTI)
A miniszter elmondta: a koronavírus-járvány utáni munkaerőpiaci szabályozással kapcsolatban kevesebb volt a vita a bizottság képviselőjével. A magyar álláspont az, hogy minimumfeltételek állami garantálása mellett a munkaadónak és a munkavállalónak kell megállapodnia arról, hogy az utóbbi milyen formában dolgozik, beleértve a távmunkát is. Véleménye szerint nem működőképes az, hogy alapvető munkajog legyen abból, hogy az alkalmazott kérhesse a távmunkát. Hozzátette: ebben az európai országok jelentős része már egyetért.
Szóba került az uniós források felhasználása, így az uniós költségvetés mellett a koronavírus-járvány okozta válsághoz kapcsolódó újjáépítési alap forrásaié is. Palkovics László elmondta: Magyarország jelentős összegeket csoportosított át a szociális alapból a beruházási alapba, mert az a megközelítése, hogy ha olyan programokba fektet az ország, amelyek a későbbiekben a szociális területen hoznak eredményeket, az jobbnak bizonyulhat, mint ha közvetlenül a szociális alapból költi el az állam az összeget, hiszen a befektetés többszörös hatással rendelkezik.
A tárgyalt kérdések kapcsán a magyar miniszter emlékeztetett arra is, hogy a járvány alatt a kormány egyebek között a rövidített munkaidő támogatásával segítette a munkavállalókat, a vállalatokat pedig azzal, hogy támogat olyan beruházásokat, amelyeket a cégek ebben a helyzetben nem tettek volna meg. Rámutatott: utóbbinak is megvan a szociális hatása, hiszen cserébe azt kérték, hogy a cégek ne bocsássák el munkatársaikat.
Az adózás egységesítésében és más, ebbe az irányba ható törekvésekről szintén nincs egyetértés Brüsszel és Magyarország között. Palkovics László elmondta: Magyarország kész ugyanakkor arra, hogy kis országként itt próbáljanak ki nagy társadalmi ügyekre szánt megoldásokat. Ide tartozik például a különböző platformok egységes szabályozása – emelte ki.
