Nem mentek el a fideszes képviselők hétfőn az ellenzék által összehívott rendkívüli parlamenti ülésre, így az gyorsan véget is ért. Az ellenzéki pártok egy-egy képviselője elmondhatta ugyan a felszólalását, de aztán a határozatképtelenség miatt be is fejeződött a munka.
Svédország NATO-csatlakozásáról tárgyalt volna az ellenzék az Országgyűlésben, ezért is hívatták össze Kövér Lászlóval a rendkívüli ülést. Az ellenzéki képviselők el is mentek, a Fidesz és a KDNP, illetve a kormány politikusai ugyanakkor nem. Erről Kocsis Máté és Simicskó István egy levelet is küldött a házvezetésnek, de különösebben nem indokolták a távolmaradásukat.
A napirend előtti felszólalások mindenesetre elhangzottak. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté kezdte és egyből meg is jegyezte, hogy „a kormánypárti képviselők és a kormány tagjai is ennyire veszik komolyan a parlament működését”. Az ellenzéki politikus beszédében az akkumulátorgyárakat bírálta, azt mondta, hogy a kormány akkumulátorgyár-gyarmattá tenné Magyarországot. Kritizálta, hogy a lakosság, amely elszenvedi ezeknek az üzemeknek a működését, csak későn értesül arról, hogy a közelükben ilyen létesítmény épül, illetve hosszan sorolta, hogy a gyárak milyen környezeti terheket jelentenek.
A párbeszédes Tordai Bence arról beszélt, hogy elképesztő hőhullám van a világon, „ez a hőség pusztító, ez a hőség kegyetlen”. Pártjának lennének javaslatai a klímatörvény módosításáról, a megújuló energiaforrások használatáról és a vízhiányról, azonban a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt ezekről nem tárgyalhatnak az Országgyűlésben. Ő is szóba hozta az akkugyárakat, amelyeket éppen ebben a vízhiányos időszakban hoznak Magyarországra, bár szerinte már legalább a kormány sem büszke rá.
Torockai László, a Mi Hazánk elnöke felszólalását azzal kezdte, hogy odaszúrt a többi ellenzéki pártnak. Szerinte ugyanis azért hívták össze a Momentum és balliberális szövetségesei ezt az ülést, mert parancsba kapták az amerikai gazdáiktól, hogy beszéljenek Svédország NATO-csatlakozásáról. Ezt a részt itt le is zárta, majd arról beszélt, hogy 2010 óta a Fidesz ugyanazt csinálja, mint a megelőző balliberális kormányok: globális nagyvállalatoknak és pénzembereknek tömik a zsebeit. – A Mészáros Lőrinceknek, Leisztinger Tamásoknak és a globális nagyuraknak a magyar adófizetők fizetik meg az árát – közölte.
A jobbikos Brenner Koloman az oktatásról beszélt, arról, hogy a Fidesz elhanyagolja az egyetemi világot. Pedig van a pártjának javaslata az Erasmus-ösztöndíjak kapcsán, de a kormánypárti politikusok nélkül erről nem tudnak tárgyalni. Kitért arra is, hogy Navracsics Tibornak vennie kellene a kalapját, hiszen nem érkeznek uniós források és az Erasmus kapcsán sincs megegyezés.
Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke azt fejtette ki, hogy „egyre kegyetlenebb, kiszolgáltatottabb dolog ma Magyarországon megöregedni”, ezért szerinte rögzíteni kellene, hogy nem emelkedik a nyugdíjkorhatár és a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét is vissza kellene vezetni. Ugyanakkor néhány munkakörben, például a tanári pályán, lehetővé tenné a nyugdíj melletti munkavégzést is. A szocialistáknak kész és komplex nyugdíjreform-javaslata van és párbeszédet sürgetett arról.
A momentumos Gelencsér Ferenc azzal kezdte: „Hol vannak a kormánypárti képviselők egy munkanapon, miért nem képviselik a szavazóikat?”. Az ország biztonságáról kellene pedig szerinte beszélni, a legfontosabbnak pedig annak kimondását nevezte, hogy békére van szükség a szomszédunkban. Egyúttal a svéd NATO-csatlakozásának megszavazását sürgette és feltette a kérdést, mivel fogják a magyar kormányt a törökök.
A DK-s Varju László is ugyanerről beszélt, Orbán Viktor bűnének nevezve, hogy egyetlen olyan uniós ország van, amely ellenzi Svédország NATO-csatlakozását, ez pedig Magyarország. – Putyiné és Orbán mocskos gáz- és olajalkuval a háborút pénzelik, ez a háború, Orbán Viktor háborúja lett – mondta.
Miután a kormány tagjai sem voltak bent, a napirend előtt megszólaló ellenzéki képviselők nem kaptak válaszokat. Amint ez a kör lement, szavaztak volna a napirendről, ám a fideszes és KDNP-s honatyák nélkül túl kevesen voltak, a levezető elnök ezért be is rekesztette az ülést.
