A negyedik hullámban is ugyanazokat a köröket futjuk: a második és a harmadik járványhullám után megint annyi covidos beteget kell kórházban ápolni, hogy az egészségügy lassan semmi mással nem tud foglalkozni – ezzel kapcsolatban nyilatkozott Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára a 444.hu-nak.
– A terhelés növekedésével a fertőzöttek is egyre rosszabb ellátást kapnak, nem azért, mert kevés lenne az ágy vagy a lélegeztetőgép, hanem mert nincs elég szakdolgozó. Bergamo-szerű, gyors összeomlás helyett lassan, kívülről nézve szinte észrevétlenül repedezik a rendszer most is. Ezeket az embereket elnyeli a kórház, a falak nem átláthatók, a nagyközönség legalábbis nem tudja, mi történik odabent. Az egészségügyi dolgozókat különböző módokon hallgatásra kötelezik, a végeredményeink pedig nem tiszteletre méltóak – ecsetelte a szakorvos a helyzetet.
Az intenzív osztályok tavaly szeptember óta szinte folyamatosan a sokéves átlagnál nagyobb terhelés alatt vannak. Ugyanakkor „elfogyott az utánpótlás, mint számos más szakdolgozói területen. És nem lehet őket egyszerűen csak leakasztani valahonnan, mert évekig tart kiképezni egy jó intenzíves ápolót” – mondta Svéd.
– Magyarországon két hullám közt pihegni szoktunk. Nem nagyon történnek olyan lépések, amik felkészítenének minket. Valahogy mindig él a remény, hogy ez volt az utolsó, a következőre már kialakul a nyájimmunitás, így az már nem érint minket. Aztán mindig „őszinte meglepődéssel” vesszük tudomásul, hogy mégis – fogalmazott a szakember.
Arról is beszélt a portálnak, hogy a harmadik hullámban a mostaninál magasabb betegszám mellett előfordult, hogy 6-8 beteg jutott egy szakápolóra. A betegszámok alapján most még nem tartunk itt, de részletes adatok híján nem tudjuk, milyenek a viszonyok a különböző kórházakban.
A MOK-nak sincs információja arról, hogy „a keleti megyékben, ahol a hírek szerint most a legrosszabb a helyzet, mennyire képesek a szakmai követelményeknek megfelelően ellátni a betegeket, vagy mennyire kényszerülnek olyan döntésekre, amiket alapesetben nem kellene meghozniuk” – mondta Svéd Tamás. Csak abban lehetnek biztosak, hogy az ápoló-beteg arány romlásával egyre több ilyen probléma lesz.
Bár a kórházban lévők oltottsági statisztikáit még nem hozták nyilvánosságra, Svéd Tamás megerősítette, hogy – amennyire ez informális források alapján tudható – sokkal több oltatlan van intenzíven, mint oltott.
Az oltott betegek közt pedig többségben vannak, akik az év elején kapták meg a vakcinát, vagy „olyan oltást kaptak, ami az ő populációjukban nem lett volna igazán ajánlott”.
Ami a szombattól elrendelt szigorító intézkedéseket illeti, a MOK ezeket vegyesen értékeli. A beltéri maszkhasználatra vonatkozó szigorításokat üdvözli, de azt viszont több szempontból is elégtelennek tartja, hogy a védettségi igazolványokat 500 fő feletti rendezvényeken várják el.
Svéd Tamás szerint mostanra a járványügyi védekezés legszűkebb keresztmetszete egyértelműen a hozzáértő szakdolgozók és az orvosok száma. Így a járványhelyzet nem indok az ügyeleti díjak rendezésének halasztására, sőt, valójában a működés feltétele. Hasonlóan a szakdolgozók megbecsülése, bérük rendezése is az egészségügy működőképességét szolgálná mind rövid, mind hosszú távon. Éppen ezért a kamarában úgy érzik, a kormányzat visszaél az egészségügy dolgozóinak elhivatottságával és kötelességtudatával, így azzal, hogy a járvány alatt a nyomásgyakorlás kézenfekvő eszközeihez (kilépés, önként vállalt többletmunka felmondása) sem nyúlhatnak.
Visszásnak érezték Gulyás Gergelynek a Kományinfón hangoztatott véleményét is, mely szerint az orvosi kamara nem kezeli felnőttként az állampolgárokat, ezért akar „haldoklókat mutogatni”. Pedig a MOK célja csak az, hogy az emberek kezébe adja a járvánnyal, a védekezési módokkal és az oltások felvételéhez kapcsolatos információkat, hogy felelős döntést tudjanak hozni.
– Egy ideális helyzetben egy járványt akkor kezelnénk jól, ha arra nem tenyerelne rá a politika – mondta Svéd. Mint hozzátette, Magyarországon a járványügyi védekezés irányítása egyrészt túl sok kézben aprózódik szét, másrészt az egészségügyi és gazdasági szempontok mellett a jövő évi választások közeledtével a döntésekben és a kommunikációban mind nagyobb szerepet kap az aktuálpolitika.
– A járványnak és még a legoptimálisabb járványkezelésnek is vannak áldozatai. Egy felelős döntéshozó sok szempontot kell, hogy figyelembe vegyen - egészségügyit, gazdaságit, társadalmit, még politikait is. A hangsúly a prioritásokon van. A mi prioritásunk egyértelműen egészségügyi, járványügyi. Másba nem is látunk bele – még pontosabban sajnos ebbe sem eléggé – fogalmazott a szakember a portálnak.
