Lapunk több forrásból származó információi szerint a múlt hét végéig legalább harminc ápoló és több orvos mondott fel az ország legfontosabb covidellátóhelyén, a fővárosi Semmelweis Egyetemen (SE). Forrásaink szerint az okok között szerepel a rossz munkaszervezés, a túlterheltség, az orvosok és ápolók közötti bérfeszültség. Információinkkal természetesen megkerestük a Semmelweis Egyetemet, ahonnan több nappal később érkezett reakció. Azt közölték, nem igaz, hogy tömegesen hagyják el az intézményt az ápolók, érdemben ugyanakkor nem cáfolták a felmondásokkal kapcsolatos értesülésünket. Jelezték továbbá, az intézménynek mintegy 40 betegellátó szervezeti egysége, klinikája és 5800 egészségügyi dolgozója van, az elmúlt hat hónap adatai pedig azt mutatják, hogy összességében a szakdolgozói átlaglétszám 7 százalékkal több, mint tavaly május és október között.
A kormány egyébként egészen csütörtökig vonakodott bevezetni a felmondási tilalmat, miközben az ellátórendszer mind nagyobb terhelése, a meglévő strukturális gondok és nem utolsósorban az anyagi megbecsülés hiánya tömeges felmondásokat eredményezett az elmúlt hetekben. (A tilalom végül a Gulyás Gergely által a kormányinfón beharangozott intézkedéseket rögzítő rendeletben jelent meg csütörtök este.)
A vírusjárvány mintegy 15 ezer áldozatot követelő harmadik hullámának lecsengésével és az oltások tömegessé válásával valószínűleg nem sokan gondoltak arra, hogy ősszel vár ránk egy a korábbiaknál semmivel sem kíméletesebb negyedik járványhullám. Rohamosan romlik a járványhelyzet, a beazonosított fertőzöttek száma naponta körülbelül tízezerrel emelkedik, a kórházban kezeltek száma meghaladja a hatezret, a lélegeztetőgépre szorulóké a hatszázat, a napi halálozások száma a kétszázat közelíti, a tendencia pedig minden tekintetben romlik. A koronavírus eddigi hazai áldozatainak száma pedig már jócskán meghaladja a 33 ezret. Mindeközben az első oltáson átesettek száma továbbra is alig, napi 3-4 ezerrel emelkedik, jelenleg 6,01 millió körül van. A harmadik oltást felvevők tekintetében ugyanakkor jobb a helyzet, számuk naponta több tízezerrel növekszik.
Miközben a tavasz óta velünk élő delta variáns megállíthatatlanul terjed, jelentős változáson ment át a hazai egészségügyi ellátórendszer, már ami a humánerőforrást illeti: túlzás nélkül kijelenthető, hogy ezen a téren a helyzet most rosszabbnak tűnik, mint fél évvel ezelőtt. Az okok között a járványhullámok megrázó tapasztalatai és az évtizedek óta fennálló strukturális gondok mellett a parancsuralmi elveket követő kormányzati döntések, nevesül az egészségügyi dolgozókra vonatkozó új jogállási törvény is felsejlik. Mint ismert, a tavasszal bevezetett szabályok értelmében ugyan az orvosok bére jelentősen megemelkedett – és ezzel egyidejűleg büntetendő lett a hálapénz elfogadása –, ám további jogköröket kapott a munkáltató, természetesen a dolgozók mozgásterének rovására. Hiszen jogi lehetőség nyílt az egészségügyi dolgozók vezényelhetőségére, amire olyan válsághelyzetekben lehet szükség, mint a mostani. Az ápolók fizetése ugyanakkor csak az évekkel ezelőtt elindított, összességében 72 százalékos béremelés szerint növekszik, de a nemzetgazdasági átlagot mint ahogy eddig sem, úgy jövőre sem fogja elérni.
Az már a jogszabály márciusi hatálybalépésekor kiderült, hogy az orvosok és ápolók nem elhanyagolható része úgy döntött, köszöni szépen, de a továbbiakban nem kér a közegészségügyi munkából: a mintegy 110 ezer egészségügyi dolgozóból 5500-an nem írták alá új szerződésüket. Hogy azóta miként változott az állomány létszáma, hivatalos adatok híján nem tudni. Ám sejthető, hogy a júniusban hatályon kívül helyezett felmondási tilalom után inkább csökkent az egészségügyi dolgozók állománya, mint növekedett. Ez annál is inkább valószínű, mivel a magánegészségügyi intézmények szépen fejlődnek – akár állami támogatással, mint a Kóka János érdekeltségébe tartozó Doktor24 Multiklinka –, ráadásul az államinál jobb fizetést és ami fontosabb, nyugodtabb, kedvezőbb munkafeltételeket kínálnak a dolgozóknak.
Hogy mekkora a baj mind járványügyi, mind pedig humánerőforrás tekintetében, mutatják az elmúlt bő egy hétben napvilágot látott információk. A Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központjának ápolási igazgatója, Balogh Dénes egy kiszivárgott belső levél szerint már a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy a harmadik hullám csúcsát közelíti a kórházban kezelt koronavírusosok száma. Valamint hogy mindenképp szeretnék elkerülni a kiskunhalasi járványkórház megnyitását, mert vélhetően többnyire szegedi dolgozókat vezényelnének oda, ami tovább nehezítené a helyzetet.
Ahogy arról elsőként beszámoltunk, Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszter november 10-én kelt utasítása szerint a járványkórház november 15. óta egyike az ország covid-ellátóhelyének, ám a létesítmény lapzártánkig nem nyitotta meg kapuit. Értesüléseink szerint azért, mert nincs elegendő szakember – orvos és ápoló. Ezt lényegében megerősítette a térség fideszes országgyűlési képviselője, Bányai Gábor, aki megkeresésünkre közölte: a kiskunhalasi járványkórház megnyitásáról az operatív törzs dönthet, aminek elsődleges feltétele az orvosok, ápolók vezénylése, hisz ez az ellátó hely nem rendelkezik saját létszámmal.
A helyzetet Gulyás Gergely próbálta puhítani a csütörtöki kormányinfón – amelyről lapunk továbbra is ki van tiltva. A kancelláriaminiszter az ATV kérdésére kifejtette, az intézmény megnyitásáról az operatív törzs dönt, ha azt szükségesnek látja és ez nem presztízskérdés. Arra a kérdésre, hogy van-e elég orvos és ápoló, a miniszter kitérő választ adott: „Eddig senki nem maradt ellátatlanul, azt pedig a megyei kórház vezetésének, illetve rajtuk keresztül az OKFŐ-nek kell eldöntenie, hogy az orvosi, ápolói kapacitást a leghatékonyabban hogyan lehet kihasználni” – fogalmazott.
