A 160 ezerből várhatóan 22 ezer teljes állású pedagógussal lesz kevesebb öt év múlva, ha figyelembe vesszük, hogy mennyien mennek nyugdíjba és hogy csak minden ötödik pedagógushallgató marad hosszú távon a pályán – derül ki a Pedagógusok Szakszervezete által késztett becslésből. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az évnyitó sajtótájékoztatójukon úgy fogalmazott, hogy ekkora veszteséget „egy rendszer sem bír el”.
Mint kifejtette, már idén is legalább nyolcezer nyugdíjas pedagógust foglalkoztatnak a közoktatásban, ami 12 ezer főre is nőhet a tanév során. Totyik Tamás aggodalmát fejezte ki a képesítés nélküli pedagógusok miatt is. – Tudunk olyasmiről, hogy az európai uniós projektek megszűnése után kémiakutatók jelentkeztek pedagógusnak, vagy állatorvosok biológiatanárnak. Idegenvezetőként tanítanak idegennyelvet, rendszergazdák informatikát – mondta a szakszervezeti vezető a hozzájuk beérkező visszajelzésekről. Utóbbit még mindig szerencsésebbnek tartja, mintha a történelemtanár tartana informatikaórát a diákoknak. – A legutóbbi kompetenciamérés szerint minden ötödik általános iskolában dolgozik képesítés nélküli és minden harmadikban a szakjának nem megfelelő tárgyat tanító pedagógus – tette hozzá Totyik. Tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből az intézményvezetők nyilatkozatai alapján, ezt a hiányt próbálják szerinte a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásával befoltozni. A szakszervezet becslései szerint 15 százalékkal kevesebb órát tartanak az intézményekben, amelyek megszüntetik a szakköröket és a csoportbontásokat a pedagógushiány miatt.
A problémák a szakszervezet szerint az oktatás eredményességét is meghatározzák. – A nyolcadikos tanulók 40 százaléka funkcionálisan analfabéta, az ilyen eredmény után még Kipcsakföldön is lemondanak – mondta Totyik Tamás, utalva az Országos Kompetenciamérés nemrég megjelent eredményeire. A legutóbbi, 2018-as PISA-felmérés szerint ez az érték 30 százalékhoz közelített, ezért a szakszervezet elnökét nem lepte meg az eredmény. Felvetődik a kérdés így, hogy milyen munkaerőhöz fog jutni a magyar gazdaság ilyen eredmények iránt. Szerinte a politikai döntéshozók felelősek ezekért az eredményekért.
Korábban számos pedagógus jelezte: elhagyják a pályát, ha a parlament elfogadja a státusztörvénynek nevezett, a pedagógusok új jogállásáról szóló törvényt. Arról szeptember 15-29 között kell nyilatkozniuk, hogy elfogadják-e a státusztörvény által kínált jogállást, de a távozó pedagógusok bizonyos ideig még állományban lesznek, ezért Totyik Tamás elmondása szerint csak következő év elején derülhet ki, mennyien hagyják el a pályát. Az új pedagógus teljesítményértékelési rendszer bevezetése további bizonytalansági tényezőt jelent, Totyik Tamás nem lát esélyt arra, hogy megjelenik a teljesítményértékelésről szóló rendelet még azelőtt, hogy a pedagógusoknak nyilatkoznia kellene arról, elfogadják az új státuszt, és azt sem fogják tudni, hogy 2024 január 1-étől mennyi lesz a fizetésük. – A költségvetésben nincs forrás a teljesítményértékelés alapján történő béremelésre, az csak a költségvetési tartalékból lenne finanszírozható. A gyakornokok bérére is kevesebb van betervezve költségvetésbe, mint amennyibe a státusztörvény által biztosított gyakornoki béremelés kerül – mondta Totyik Tamás. A szakszervezeti vezető attól tart, hogy az alulteljesítőktől vehetnek el pénzt a teljesítményértékelés alapján, és ebből fedezhetik hiányt. A gyakornokok a státusztörvény alapján nettó 26 ezer forintos, 10 százalékos béremelést fog kapni, de a szakszervezet az inflációs adatok ismeretében ezzel sem elégedett.
Totyik Tamás elmondta azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a pedagógus átlagkereset a diplomás átlagbér 58 százalékán áll, miközben kormányzati ígéret idénre 62 és fél százalék volt, néhány éven belül pedig nyolcvan százalék. Most azonban még az ígért – részben uniós forrásból finanszírozandó – béremelés ütemezése sem ismert. – A brüsszeli elvárás az volt, hogy törvénybe kell iktatni a béremelés ütemezését. Hol van ez a törvény? – tette fel a kérdést Totyik Tamás.
Tóth Tünde PSZ-alelnök elmondta: közösségi kampányt indítanak, amelyben szülők, diákok és pedagógusok hat szóban fogalmazhatják meg a közoktatással kapcsolatos problémáikat.
